|
|
|
|
 |
Myself
2001-02-06 21:13:36
|
48
|
A metonímia nagyon veszélyesen hangzik. Nemtom eszik-e vagy isszák (nekem itt elkelne a magyarosítás :-))
Az "egérkurzort" az életbe nem hívtan így beszédben (talán írásban ha fellengzős akartam lenni). Úgy kb 1989 óta használok egeret (ez is mutatja, hogy nem Mac-es voltam :-). És egyszerűen egér volt, max mutató, vagy fejlődésben elmaradt környezetben "nyíl".
Az én szavajárásom az a "menj oda az egérrel" irányba fejlődött...
Apropó egér, nyíl... kurzor, néhány javaslat, igazán magyarosch elnevezésekre: beszúró, beszúrási pont, helyező, betűhelyező, helyvillogány, iráshelyjelző..,
Belenéztem angol magyar szótár: nincs benne cursor. Ezexerint (amit nekem 10+ év alatt nem tanítottak meg), angolban _sincs_ ilyen szó, csinált szó. Valószínűleg a current és még valami egyéb szó összetétele, vagy simán egy nemlétező szóképzés a current-ből. Példa: Audit > auditor. Tudja valaki hogy lett? Talán látva az eredeti trükköt lehet magyarban is találni valami találót. :-) |
|
A hozzászólás:
 |
Híd
2001-02-06 20:55:56
|
47
|
Én kurzornak sosem hívom, jó ősmagyar névvel szoktam leginkább illetni:
"Hol van már ez az egérsz***r / sz***r egér?"
Egyébként az egérmutatót miért nem hívhatjuk metonímiával egyszerűen egérnek?
Mondjuk is: "Menjél oda az egérrel!" "Vidd oda az egeret!" |
|
Előzmény:
 |
rumci
2001-02-06 20:46:06
|
46
|
| Ajaj! Szegény kurzor, leánykori nevén (én még így tanultam anno): helyőr. Ez utóbbi legalább olyan szerencsétlen elnevezés, mint az itt forszírozott helyző. Szóval, aki szerint a kurzor szó nem magyaros, mutasson egy olyan fonotaktikai (puristák kedvéért: hangkapcsolódási) szabályt a magyarban, amelynek nem felel meg. Szerintem ugyanis nem kérdés, hogy tökéletesen illeszkedik a magyar nyelv hangtani arculatába (nem úgy, mint a fájl vagy a dizájn). Írni is magyarosan írjuk, teljesen problémamentes. Ugyanez nem mondható el a helyzőről. Ez utóbbi ugyanis kínszó. Nem produktív képzéssel keletkezett (azzal, hogy régi szavakat felhozol, semmit nem bizonyítasz, ezekben a Horger-törvény ugyanis a képzett szóalakon hatott); ha léteznék produktív -ző képző, lennének ilyenek: *internetző, *szkennerző stb. Amúgy képzőbokorról sincsen szó, mert mindig létezik a közbülső alak is. Az sem igaz, hogy ez főneveket képezne, ugyanis a felsorolt példákban egyszerű szóhasadásról van szó, a folyamatos melléknévi igenevek egyéb esetekben is könnyen főnevesülnek (pl. olvasó, tanító stb.). Egyébként hangtanilag is kevésbé illik a magyar nyelv rendszerébe, ugyanis a mássalhangzó-kapcsolatok közül a legtermészetesebbek a homorgán (azonos helyen képzett), de képzési módjukban eltérő hangok, mint pl. a kurzorban; a helyzőben viszont különböző helyen (csaknem) azonos módon képzett mássalhangzók következnek egymásra. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|