Keresés

Részletes keresés

Híd Creative Commons License 2001-02-05 23:51:08 26
Kedves phls!

Nagyon ragaszkodsz ahhoz a kapuhoz, én viszont Kis Ádámnak adnék igazat. A kapu magyar szót mi, informatikusok a gate-re használjuk, nem a portra. Nagyon nagy zűr lenne, ha egy szakszövegben a kettő összekeveredne. A gate-ek vagy kapuk a chipek belsejében lévő 2-3 tranzisztorból álló pici kapcsolók, míg a portokon a számítógép ki- és bemenő jelei kódolódnak (pl. byte-okat lineáris bitekké alakít át, vagy fordítva). Magyarul, az egyik az, amiből 7,5 millió van az 5x5 cm-es Pentium II-es procidban, a másik meg az, amibe az egeret, a modemet, a nyomtatót meg a mittoménmit dugdosod, pontosabban a csatlakozóaljzat + a chip + a NYÁK együtt. És persze így a portban is van egy halom mindenféle gate, szóval oltári kaotikus lenne egy hardveres szakszöveg egy ilyen magyarítás után, hidd el.

A hozzászólás:
phls Creative Commons License 2001-02-05 22:18:21 25
Kedves Ádám!

Helyzô: egy pillanatig sem állítottam, hogy a helyez ige folyamatos mn-i igeneve nem helyezô. Viszont a -z (és még több más) képzô elôtt bizony sokszor kiesik a kötôhang, s ez táptalaja a szóhasadásnak. (Mely jelenség során e körben többnyire fônevek állnak elô.) Néhány példa a TESz-ben, a NyÚSz-ban vagy a SzófSz-ban adatoltak közül, az évszámot csak simán hozzácsapom:
Bélyegzô 1560., porzó 1531., jegyzô 1544. - 'nótárius' értelemben 1795., ellenzô 1519., fürdô1256. (vö. feredô), tagló XV. sz., csörlô 1405., cséplô 1522., forgó 1377., bolygó 1343., csatló 1634., csörgô 1193. (vö. csörge és csöröge), padló XVI. sz., seprô/seprű XIV. sz., lábtó 1470. (vö. lábító), erdô 1138. ( < ered+ô), képzô 1636. ('képzelô'), kajla 1394. (kajlós 1691.).

Úgyhogy, Ádám, egy kicsit felületesen néztél utána a példáimnak. Van egy nagyobb gond is: ahol viszont igazad van, ott csúsztatsz egy nagyot. Ui. az igaz, hogy a szorzó, segélyzô, alakzó, sorzó, túlzó, képzô ('képezô'), súlyzó, szabályzó stb. nyelvújítás kori szó, csak azt "felejtetted el", hogy ez nem a -zó/-zô képzésű alakokra vonatkozik, hanem az "alap"-alakokra vagy a -z képzésűekre. Azaz: Kazinczyék gyártották magát a szoroz, segély, soroz, túloz, képez, súlyoz, szabály szót is (az alakot – ebben az értelmében – fölélesztették). Ezért aztán, ha így vagy úgy, de volt mondjuk egy túloz igénk, akkor ennek mn-i igeneve teljesen szabályszerűen lett túlozó, majd abból túlzó.

Hogy – persze fgtlenül attól, hogy a szó természetes vagy mesterséges úton jött létre – ilyenkor megmarad-e mindkét alak, vagy csak az egyik, s az elsô esetben jelentésben eltávolodnak-e egymástól, az a legváltozatosabb képet mutatja. Már a fentiekbôl is van bôségesen példa mindegyik esetre:
Bélyegzô, bélyegezô (ritka); porzó, porozó (ritka); jegyzô, jegyezô; ellenzô, ellenezô (ritka); fürdô, *fürödô, feredô (elav.); tagló, tagoló; csatló, csatoló; csörgô, *csörögô; padló, *padoló (kihalt az eredeti ige); seprô, seperô; erdô, eredô; képzô, képezô; súlyzó, súlyozó; túlzó, túlozó (régies); szabályzó, szabályozó; szorzó, *szorozó; stb.

Azt, hogy e folyamat természetes, világosan mutatják az egyéb származékok is: ôrizem - ôrzöm - *ôrizés - ôrzés, szerez - szerzet - szerzôdik stb. Világos itt is, hogy puszta hangzókieséssel van dolgunk: végez - végezô - végzô, ebédel - ebédelô - ebédlô. Az érez - érzik - érzô, hangoz - hangzik - *hangozó - hangzó, poroz – porzik - porzó, szemez - szemzik - szemzô, dohányoz(ik) - dohányozó - dohányzó példák mutatják, hogy nem jogos amiatt megszólnod, hogy ikes igékkel is példálóztam, mert az alapjelenség a körükben is ugyanaz.

Mindent összevetve, a helyzô – nem mint mn-i igenév, hanem annak egy fônév alakváltozata - a lehetô legszervesebb módon beleillik nyelvünk szóalkotási rendszerébe. Képzési módjának semmi köze sincs a nyelvújítás során alkalmazott módszerekhez, hanem egy kutya közönséges hangzókiesés. E jelenség legalább egy évezrede megvan a magyarban, s ahol mindkét ágon továbbfutott a "cselekmény", ott csak gazdagodott a nyelv: képzô, erdô, tagló stb.

Kapu - port: elôször is szögezzük le, hogy a port az angolban latin jövevényszó, jelentése Hannibál tanár úr szerint :-) kapu.
Másodszor: ha a port elnevezést a cölöpökhöz kötött hajókkal teli kikötô képe sugallná, akkor maga a szgép lenne a kikötô (azaz port), merthogy a kapuknak a cölöpök szerepe jutna. Sokkal ésszerűbb az a magyarázat, hogy bizony a kapun keresztül nyílik az út a világba: Bécs Nyugat kapuja, a nagy tengeri kikötôket pedig mint a világra nyíló kapukat emlegetjük. Sôt, újabban a légikikötôket légikapunak.
Harmadszor: egy elnevezésben nem kell feltétlenül az eredeti képet visszaadnunk. A képernyô (screen) sem rács magyarul, pedig látnivaló, hogy az eredeti elnevezés a pixelekre bontást, a raszterizáltságot emeli ki legfôbb, névadó tulajdonságként.

Kedves ZsB!

A korzót kihagytad :-) Hogy mitôl nem magyaros a kurzor hangzása? Vegyítsd el 10 másik, tök átlagos magyar szó közé, és kérdezd meg egy kisgyerektôl, hogy melyik neki a legfurcsább! Majd ô válaszol neked.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!