|
|
 |
Kis Ádám
2001-02-01 00:53:39
|
17
|
Kedves phls!
Kár a helyzőért annyit küzdened. Nem gondoltad át a dolgot rendesen. A mai magyar nyelvben a -z deverbális képző használata esetén a kötőhang sosem esik ki. Emiatt a helyző képzése nem szabályos, az szabályosan helyező lenne.
A példáidnak utánanéztem, azok bizony a nyelvújítás táján keletkeztek, emiatt nem szabályos képzésűek.
Zavart okoz továbbá, hogy olyan példákat is felhozol, ahol a -z ikes ige tövét képezi, amelyikben viszont kiesik a kötőhang, és az valóban produktív (dohányzik, patakzik stb.)
Ez a két eset nem azonos, hiba összemosni.
A helyzőt elég óvodás módon nevezed ki jónak. Szerintem nem jó. Ez legalább annyira megalapozott állítás, mint a tied.
A beszúrási pont kapcsán azt mondtam, hogy a Microsoft így honosította. Ezzel az alakkal sok ezren találkoznak. A megoldás a lehető legszabatosabb, mert a dolognak nem az a lényege, hogy villog, hanem az, hogy az a pont, ahova kell a betűt beszúrjuk.
A port -> kapu értelmezése nem felel meg az eredeti terminológiai szándéknak. A port eredetileg azt a látványt vette alapul, ahogy a hajók a kikötőben a cölöphöz vannak kötözve.
Te, ha tanítasz, magyarázhatod a kaput, lelked rajta. És akkor magyarázd rögtön azt is meg, hogy ez a kapu nem az a kapu, ami az angolban a gate volt, és amelyet valóban kapunak neveznek magyarul. Vedd már észre, hogy a nyelvhasználót a homonímia jobban zavarja, mint az, hogy egy alak új, különösen, ha a magyartól egyáltalán nem idegen.
A kapu homonimavoltát felismerve a portot, amelyik később jelent meg, mint a gate értelmű kapu, ezért inkább portának próbálták magyarítani, de ki tudja, miért, ez sem ment igazán át.
Ide tartozó megjegyzés, hogy a homonima a terminológiában hiba. Igaz, hogy a terminológia elveit csak a szaknyelv legmagasabb irodalmi rétegén szabad számon kérni, azonban az, hogy egy szó ugyanazt jelentse, alacsonyabb szinteken is elfogadható követelmény. Ezért, szíves engedelmeddel, a port -> kapu megfeleltetés mindenképpen hibásnak kell tekinteni.
Kis Ádám
|
|
A hozzászólás:
 |
phls
2001-01-31 20:19:11
|
16
|
1. "Aki minden idegen szót eleve nehezményez, az ... árt a tevékenységével. (13)"
Kedves Ádám, a fentit az alábbira válaszoltad, vagy vmelyônk félrenézett vmit?:
... alaposan meg kell vizsgálni a jövevényeket, nem szabad kategorikusan nemet mondani...(8)
2. A szabályos képzés a helyezô lenne. A súlyzó, vonalzó, körzô nézetem szerint nem szabályos képzések...(13)
Kedves Ádám, a helyzô szóalkotási módja a létezô szóképzések legszabályosabbika.
Nem mosom ui. össze a tározó és a súlyzó alakot. Az elôbbivel a tározó/tároló/tárló hármasra akartam utalni. Figyeld csak meg e szavakat: zuhanyzó, vonalzó, (vad)orzó, képzô, zsírzó, bélyegzô, hangzó, lúgzó, szorzó, porzó, kormányzó, dohányzó, térzô, patakzó, szemzô(kés), önzô, szerzô, versenyzô, jelzô, jegyzô, körzô, ellenzô, magánzó, bagzó, segélyzô, alakzó, sorzó, szabályzó, toborzó stb. Bennük a kötôhang kiesése, hiánya – ami ugyebár sokszor szófajváltáshoz vezet – lehet természetes, sok évszázados folyamat eredménye (szóhasadás), de lehet – valóban – nyelvújítási lelemény is (már némelyik alapszó is ennek köszönheti létét). S ha az utóbbi eset áll is fenn, akkor is miért "szabálytalan" a képzés? Vannak szavak, melyekben csak a -z nem áll már meg, így a -zó/-zô tekinthetô képzôbokornak. (Egyébként uígy viselkednek a -z képzôhöz hasonló -l képzôs szavak is: gázló, tárló, nyakló, ebédlô stb.)
Eszerint teljesen lényegtelen, hogy a helyzôt hely+zô-nek vagy hely+(e)z+ô-nek tekintjük-e. Jó, tömör, szabályos, magyar. A kétségtelenül idegennek tűnô (6) kurzor-, körzör-, trezor-féléket mindenképpen lepipálja.
3. A beszúrási pont angolul helyesen insertion point, magyarul – a már említett mellett, nem tükörfordítással s egyszerűbben – villogó. Szövegmódban a helyzô neve szövegék vagy szövegmutató. Ha nem így írtam volna, elnézést.
4. Port – kapu.
port- egyesek kapunak (is) mondják, de az informatikai értelemben nem elég kifejező (0/2)
A kapu ürügyén: nem értem, hogy "informatikai értelemben nem elég kifejezô". Miért? (2)
port = kapu, kikötő (3)
Nézetem szerint a port sem kifogásolható szó. (5)
Miért nem jó a kapu a port helyett? (8)
A port miért nem jó magyar szó? Lásd part! (A kapu képileg nem igazán alkalmas.) (13)
Hogy egy kicsit konstruktívabbak legyünk, s ne elbeszéljünk egymás mellett: a porton mint kapun jönnek-mennek az adatok, ezért szerintem a kapu képileg-hangilag-eszmeileg-filozófiailag-nyelvileg-szakmailag-hardverileg-informatikailag nagyon is találó szó a portra. Különösen az ablakból nézve. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|