|
|
 |
Kis Ádám
2001-01-29 19:22:46
|
15
|
Kedves főnök!
Nem vitatni akarom azt, amit mondasz, inkább továbbfejleszteni. Ami az orvosi nyelvet illeti, éppen ma találkoztam nyelvművelő orvosokkal, messze nem annyira elégedettek a nyelvükkel, mint Te. Szerintem a számítástechnika magyar nyelve jobb, mint az orvosoké. (Érdekes állítást hallottam: az orvosi nyelvben születik a legtöbb új szó.)
A szó szerinti fordítást illetően is igazad van, de nincs is ilyen törekvés, igen sok olyan magyar szó van, amelyik nem szószerinti fodítása az angolnak, a legnevezetesebb ezek közül a directory, melyet hagyományosan könyvtárnak, újabban címtárnak fordítanak.
A szófaji különbözőséggel kapcsolatban annyit tennék hozzá, hogy gyakori az az eset, amikor az angol szó szófaja környezetfüggő, és ennek megfelelően másképp kell fordítani: pl. az input (output) lehet ige (pontosabban cselekvést jelentő főnév: bevitel), főnév (helyet jelölő: bemenet) és melléknév: bemeneti, beviteli.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
fönök
2001-01-29 14:51:56
|
14
|
Engedjétek meg, hogy beleszóljak. Szerintem ezt az egészet úgy kell felfogni, mint a szaknyelveket általában. Az orvosi nyelv is tele van latin kifejezésekkel, és nagyobb részük "átmagyarult". El kellene fogadni, hogy a számítógépnek az angol a szaknyelve. Amit tudunk magyarul mondani, az úgy is elterjed, ami nem az meg nem. Sajnos a mai világunkban már nem szájról szájra terjednek az új szavak, így nem olvad be olyan jól a nyelvbe, holott erre az emil egy jó ellenpélda. Mindezek ellenére amellet vagyok, hogy próbáljunk meg ezeknek a szavaknak magyar megfelelöt találni, és használjuk is öket. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne akarjunk mindent szó szerint lefordßitani, mert a magyar sokszor igével fejez ki olyan dolgokat, amit az indoeurópai fönévvel.
Üdv! |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2001-01-28 21:08:10
|
13
|
Kedes phls!
30 éve foglalkozom a számítástechnikával, oktatok, szerkesztek. a helyző szóalakot most hallottam először. A képzés nyelvtanilag nem megalapozott, zó, ző képzőbokor a magyarban nincs. Hogy a tározót idézted, azt mutatja, hogy érzéketlen vagy a tározó és a sulyzó alakok különbségére. Ugyanis a magyarban van -z képző, amelyik szabályosan kötőhanggal kapcsolódik a tőhöz, és ez a kötőhang rendszerint nem esik ki, és ehhez, mint az igékhez általában kapcsolódhat az -ó, -ő képző. A szabályos képzés a helyező lenne. A súlyzó, vonalzó, körző nézetem szerint nem szabályos képzések, hanem nyelvújítási alakulatok.
A szó ejtésével kapcsolatban ZSB-nek van igaza, és az ő hozzászólása a 7. pontodnak is bírálata. Nem az számít, hogy idegen-e a szó, hanem az, hogy be tud-e illeszkedni a nyelvünkbe. Aki minden idegen szót eleve nehezményez, az én szememben nem naiv Don Quijote, hanem a nyelvvédelem hatásfokát rontva, árt a tevékenységével.
A beszúrási pont angolul nem text cursor, hanem inserting point, ami arra mutat, hogy a Microsoftnál felismerték, hogy ez a két fogalom különbözik. Nagy baj lenne, ha minden fogalmat azonos szóval jelölnénk, amely értelmileg összetartozik.
A hely problémáját félreértetted, ez az írásra vonatkozott, és ez a kérdés itt, a Magyarulezban elég sok hangot kapott. Persze, oldottnak csak neked szabad lenned.
A 8. pontot remélem, nem nekem írtad, a igen, határozottan visszautasítom, mint azt is, hogy nekem célozd bírálatodat egy sor olyan dologért, amelyet nem mondtam.
A 9. és 10. pont szintén nem nekem szól, maximum azt kérdezném meg, hogy a port miért nem jó magyar szó? Lásd part! (A kapu képileg nem igazán alkalmas.)
Kis Ádám
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|