Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2001-01-28 21:08:10 13
Kedes phls!
30 éve foglalkozom a számítástechnikával, oktatok, szerkesztek. a helyző szóalakot most hallottam először. A képzés nyelvtanilag nem megalapozott, zó, ző képzőbokor a magyarban nincs. Hogy a tározót idézted, azt mutatja, hogy érzéketlen vagy a tározó és a sulyzó alakok különbségére. Ugyanis a magyarban van -z képző, amelyik szabályosan kötőhanggal kapcsolódik a tőhöz, és ez a kötőhang rendszerint nem esik ki, és ehhez, mint az igékhez általában kapcsolódhat az -ó, -ő képző. A szabályos képzés a helyező lenne. A súlyzó, vonalzó, körző nézetem szerint nem szabályos képzések, hanem nyelvújítási alakulatok.
A szó ejtésével kapcsolatban ZSB-nek van igaza, és az ő hozzászólása a 7. pontodnak is bírálata. Nem az számít, hogy idegen-e a szó, hanem az, hogy be tud-e illeszkedni a nyelvünkbe. Aki minden idegen szót eleve nehezményez, az én szememben nem naiv Don Quijote, hanem a nyelvvédelem hatásfokát rontva, árt a tevékenységével.
A beszúrási pont angolul nem text cursor, hanem inserting point, ami arra mutat, hogy a Microsoftnál felismerték, hogy ez a két fogalom különbözik. Nagy baj lenne, ha minden fogalmat azonos szóval jelölnénk, amely értelmileg összetartozik.
A hely problémáját félreértetted, ez az írásra vonatkozott, és ez a kérdés itt, a Magyarulezban elég sok hangot kapott. Persze, oldottnak csak neked szabad lenned.

A 8. pontot remélem, nem nekem írtad, a igen, határozottan visszautasítom, mint azt is, hogy nekem célozd bírálatodat egy sor olyan dologért, amelyet nem mondtam.
A 9. és 10. pont szintén nem nekem szól, maximum azt kérdezném meg, hogy a port miért nem jó magyar szó? Lásd part! (A kapu képileg nem igazán alkalmas.)
Kis Ádám

ZsB Creative Commons License 2001-01-28 13:22:01 12
"Egyébként szerintem a kurzor kiejtés idegen a magyartól"

Márhogy mi idegen mitől? Van ugye a latin curro ige (fut, szalad, rohan, siet; folyik), - ami ilyen jó kis etimológiákat produkált az évszázadok során: cursarius (lat), corsaro (ol), husar (szerb), huszár (magy), hussar (ang) stb. - és remekül megvan ilyen magyar szavakban: kurzív, kurzus, kurír...

Mitől is "idegen a magyartól" a kurzor kiejtése? Épp elenkezőleg, a cursor angol ejtésénék (legyen mondjuk körször :-)) "el- (vissza-) magyarosodása.

(Tényleg, nevezzük a kurzort huszárnak...)


A hozzászólás:
phls Creative Commons License 2001-01-27 20:22:43 8
Kedves Ádám!

Helyénvalóbb lenne, ha egy másik rovatban való vitánkat még egy elejtett megjegyzés erejéig sem gyűrűztetnéd át ide ("ismét a humortalanság vétkébe esni"). Ha valóban így gondolod, válaszolj ott. Az itteniek nem tudnak mit kezdeni ezzel.

Ami a helyzô szót illeti, jó néhányan használják. Érdeklôdésedre a következôket tudom mondani róla:

1. Alapja az echte magyar hely szó, belôle a "-zó/-zô" képzôbokorral jött létre. E képzési mód korántsem improduktív a mai nyelvben, ld. tározó. E tekintetben rokona pl. a súlyzó, zsírzó stb. Hogy e képzési mód nem a leggyakoribb, azt elismerem, de ez szerintem inkább az elônyére válik a szavunknak, mintsem a hátrányára, mert valamelyes egyediséget kölcsönöz neki, ugyanakkor a szó megmaradt rövidnek.

2. Értelmileg a két fogalom szorosan összetartozik, a körzörrel ui. vminek a helyét mutatjuk meg, rámutatunk vmire (innen a másik találó magyar elnevezése: mutató).

3. Nézzük az eredeti szó ejtését! Az elôzô pontban szándékosan írtam a másik gyakori ejtés szerint, mint ahogy te említetted: kurzor és körzör. Elég régóta megvan már e fogalom a sztech.-ban, s a mi hangrendszerünktôl idegen ejtés következtében még mindig nem dôlt el, hogyan is ejtsük. Nem hogy egyértelműen nem gyôzôtt egyik alak sem, hanem megfigyeléseim szerint – programozó vagyok – továbbra is fele-fele arányban ejtik így meg úgy, mélyen vagy magasan. Már csak ezért is magyarítani kellene a cursor szót. Egyébként szerintem a kurzor kiejtés idegen a magyartól.

4. A helyzô szó használatával elkerülhetjük a bántó ismétlôdéseket ott, ahol a cselekvést is meg kell neveznünk: "mutassunk a helyzôvel a kívánt ikonra". Persze így is lehetne: "vigyük a mutatót..."

5. Ne vedd személyeskedésnek, de hozzád méltatlan kijelentés, hogy a helyzô szót legfőképp azért tarhatjuk magyarosnak, mert hordozza helyesírásunk egyik tehertételét, az ly-t. Mint már írtam, s te is tudod, meg nyilván mindenki, aki e rovatban megfordul, e szó alapja ôsi magyar szó. A képzése szabályos, nem elkoptatott. A szó nem tehet róla, hogy éppen ly van benne – de különben is, ez miért baj? Magyarítás címén csakis olyan szavakat szabad kiagyalni, melyekben helyesírásilag gond egy szál se? A "számítógép" elsô két hosszú ékezete nem problematikus némelyeknek? A "rendszer" (mely a szaknyelvben tk. "op. rsz.") nem íródik sokszor a hasonulás miatt c-vel? (Itt a hálón "brahiból" szinte már csak így...) Stb.

Más:
6. Szakmai dolog, de a mutató/helyzô mint fogalom nem pontatlan. Amit említesz mellette, a beszúrási pont (szövegmutató, rövidebben szövegék), az text cursor névre hallgat.

7. Határozottan hibásnak tartom azt a kijelentésedet, miszerint a nyelvvédelemnek nem feladata általában az idegen szavak bekerülésének gátat szabni. Az más kérdés, hogy nincs egyértelműen létszámstop, hogy alaposan meg kell vizsgálni a jövevényeket, hogy nem szabad kategorikusan nemet mondani, hogy nem egy íróasztal mellôl kell kimondani a verdiktet stb. stb.

8. Károsnak tartom azt a felfogást is, hogy inkább vegyük át sebtiben az idegen szavakat, mintsem keressünk rájuk vagy alkossunk helyettük magyar szót. Tipikus nemtörôdömség, lustaság.

Az elôzô két pont természetesen elvi kérdéseket pendített meg. A kérdés szakirodalma tengernyi, a pillanatnyi állás tudtommal 1:1.

9. Miért nem jó a kapu a port helyett?

10. Van magyar billentyűzet a Macintosh-on.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!