Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2001-01-19 19:49:41 22
Nyilván nem a te leleményed: az AkH.10. is ennyirôl beszél, majd 1984-ben jött a "bunbánat": hiba volt kihagyni az alapelvek közül: "A 10. kiadás a korábbiakkal szemben három alapelvet sorol fel (a kiejtést, a szóelemzést és a hagyományt); a 11. kiadás -- az 1954 után szakirodalom egyöntetu álláspontjának megfelelôen -- ismét négy alapelvet ismer el: a kiejtést, a szóelemzést, a hagyományt és az egyszerusítést." (Fábián Pál 1984. A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásáról. Nyr. 385--407. [Mivel másodközlésbôl idézem, a mondat pontos oldalszámát nem tudom megadni.])
Az általad idézett Nyelvmuvelô kéziszótár-beli szócikket valóban nem ismertem, de mivel e munka helyesírási szempontból nagyon gyengére sikerült (nagyon sok hibás helyesírású javaslat van a szótárban -- nem a teljes szöveget, hanem csak a helyesírási javaslatokat tekintve); a szócikkben említett "analógia erejé"-rôl a helyesírási szabályzat nem is tud (az említett példának [hímnemu, nônemu > semlegesnemu] mellesleg nyilván a hagyományos írásmód esetei között lenne a helye, kivételes példának is tekinthetjük, vö. n?i cípô vs. férficipô).
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2001-01-19 19:16:54 20
Kedves Rumci!
Tulajdonképpen nem bánnám, ha a dolgot az új témában folytatnánk, de varrjuk el itt a szálakat.
Amennyiben óhajtod, mutatok neked néhány művet, amelyik három (négy) alapelvről beszél, tehát ez nemcsak az én leleményem. Például Grétsy is használja az alapelv szót a Nyelvművelő kéziszótárban.
Nem tudom, Pásztor Emil megfogalmazta-e az egyszerűsítés rendszerét, vagy csak az oda sorolt kivételek számát szaporította. Az egyszerűsítő írásmóddal nem az a bajom, hogy kicsi a számossága, hanem, hogy nincs benne rendszer. Az "egyebek"-et tartalmazza. NB - Pásztor további esetei nem azért nem kerültek be a szabályzatba, mert a Helyesírási Bizottság nem volt egységes a megítélésükben?
Az értelemtükröztetést illetően, ha a 2/d-t elolvasod, az egyértelműen vonatkozik a szóelemzésre is, és, ha jól értettem, Deme sem zárja ki a szóelemzést az értelemtükröztetés köréből. Ha kizárja, rosszul teszi.
Kis Ádám
Előzmény:
rumci Creative Commons License 2001-01-19 19:03:48 19
Azért ehhez hozzáfuzném, hogy rajtad kívül alapelven mindenki (tudtommal kivétel nélkül) a négy "írásmód"-ot érti. Hogy az egyszerusítés hatóköre jóval nagyobb, mint amit explicite említ a szabályzat, arról (ha jól emlékszem) Pásztor Emil írt.
Azzal nem tudok egyetérteni, hogy a kiejtés és a szóelemzés elve adná az értelemtükröztetés elvét, ugyanis a magyar helyesírás alapelvei kizárólag a hangjelölésr?l szólnak, az értelemtükröztetés viszont sokkal inkább a különírás-egybeírás kérdésköréhez kapcsolható. Deme professzor a két els?t együtt a fonematikus elvnek tekinti. Írtak arról is, hogy tulajdonképpen a hagyományos írásmód sokkal jelentôsebb, ugyanis ennek tárgykörébe tartozik az is, hogy írásunk latin betus, hang- (azaz fonéma-) jelölô írás. Mivel a hagyomány elve túlmutat a hangjelölés kérdésein (pl. külön-egybe, sôt! bizonyos szabályokat is idesorolnak: 1+1=2-k), adódik, hogy (miként a nyelvet is elemtárból és szabálytárból építjük fel) így nézzünk a helyesírásunkra. Ekkor a kiejtés szerinti írásmód és a hagyományos írásmód jó része adná az elemtárat, a szóelemz? írásmód, az egyszerusítô írásmód és esetleg a hagyományos írásmód maradéka adná a szabálytárat. Lehet, hogy ez túl kockafejuül hangzik, de jelen pillantban így látom a magyar helyesírás fô törésvonalait.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!