Keresés

Részletes keresés

Tova Szilárd Creative Commons License 2001-01-22 08:08:51 28
Kedves Kis Ádám!
Köszönöm a válaszod.
rumci Creative Commons License 2001-01-19 19:03:48 19
Azért ehhez hozzáfuzném, hogy rajtad kívül alapelven mindenki (tudtommal kivétel nélkül) a négy "írásmód"-ot érti. Hogy az egyszerusítés hatóköre jóval nagyobb, mint amit explicite említ a szabályzat, arról (ha jól emlékszem) Pásztor Emil írt.
Azzal nem tudok egyetérteni, hogy a kiejtés és a szóelemzés elve adná az értelemtükröztetés elvét, ugyanis a magyar helyesírás alapelvei kizárólag a hangjelölésr?l szólnak, az értelemtükröztetés viszont sokkal inkább a különírás-egybeírás kérdésköréhez kapcsolható. Deme professzor a két els?t együtt a fonematikus elvnek tekinti. Írtak arról is, hogy tulajdonképpen a hagyományos írásmód sokkal jelentôsebb, ugyanis ennek tárgykörébe tartozik az is, hogy írásunk latin betus, hang- (azaz fonéma-) jelölô írás. Mivel a hagyomány elve túlmutat a hangjelölés kérdésein (pl. külön-egybe, sôt! bizonyos szabályokat is idesorolnak: 1+1=2-k), adódik, hogy (miként a nyelvet is elemtárból és szabálytárból építjük fel) így nézzünk a helyesírásunkra. Ekkor a kiejtés szerinti írásmód és a hagyományos írásmód jó része adná az elemtárat, a szóelemz? írásmód, az egyszerusítô írásmód és esetleg a hagyományos írásmód maradéka adná a szabálytárat. Lehet, hogy ez túl kockafejuül hangzik, de jelen pillantban így látom a magyar helyesírás fô törésvonalait.
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2001-01-19 17:42:54 17
Kedves Tova Szilárd!
A Magyar helyesírás Szabályai nem tartalmaz arra nézve határozott megfogalmazást, hogy melyek a magyar helyesírás alapelvei. Maga a szabályzat négyféle írásmódot mutat be, nevezetesen a kiejtés szerintit, a szóelemzőt, a hagyományost és az egyszerűsítőt. Ha ezeket tekintjük a helyesírás alapelveinek, akkor valóban 4 alapelvet számlálunk. Ha érdemében vizsgáljuk azonban ezeknek az írásmódoknak a szerepét és történetét, jelentős eltéréseket láthatunk. A helyesírási rendszer alapja a két első írásmód. Helyesírásunk alapvetően hangjelölő és szóelemző, – ez utóbbi egy olyan elvet szolgál, melyet szívesen tekintenék magam is alapelvnek: az értelemtükröztetést (NB – ez a szabályzatban explicit módon megfogalmazott elv, l. 2/d pont). A hagyományos írásmód lényegesen kisebb átfogású, a tulajdonnevek meghatározott körére korlátozódik, ott azonban szigorúan alkalmazható elv.
Mindezekkel szemben az egyszerűsítő írásmód nem egyéb, mint bizonyos engedmények és kivételek tételbe foglalása. Maga a szabályzat is „néhány eset”-et említ, amikor alkalmazni lehet, és ez a megfogalmazás nemcsak mennyiségileg korlátozza az alkalmazását, hanem rendszeren kívül is helyezi. Míg az előző 3 alapelv egységesen jellemző a magyar helyesírásra az 1832-es megfogalmazás óta, addig az egyszerűsítő írásmód útja nem ilyen egyenletes. Az 1922-es nevezetes kiadás (az első az iskolai helyesírással való „egyesülés” után), nem tartalmaz ilyen című részt, az a kiadás csak „Egyszerűsítések”-ről beszél, lényegesen több esetet sorol fel, mint a jelenlegi szabályzat, és csak részben egyezik meg vele.
A fentiek miatt nézetem szerint kétséges, hogy az egyszerűsítő írásmód a magyar helyesírás külön fejezetét képezné, sokkal inkább valamely máshol megfogalmazandó szabály kivételét jelenti, így zárójelbe vagy lábjegyzetbe való. Nem kívánok azonban ezúttal a szabályzat szerkezetének kritizálásába fogni, ezért azt a szerény megjegyzést tenném, hogy lehet az Egyszerűsítő írásmód elv, de semmiképpen nem ALAPELV.

Kis Ádám

Előzmény:
Tova Szilárd Creative Commons License 2001-01-19 08:25:16 15
bocsánat, hogy a csapos közbeszól: nem 4 alapelve van a helyesírásunknak? Az említett egyszerűsítés nem tartozik ide?
Tudom, nem viszerm előre ezt a tanakodást, csak kiváncsi vagyok...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!