Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2001-01-18 00:51:12 3
A kimondottan erre az esetre vonatkozó forrásomat még mindig nem leltem meg, de olvassuk csak el alaposan a 226. e) pontot: „Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betűjelöli, ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk, másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg, kom-munális, mil-liméter, ton-na, al-lons; Boz-zai, Job-bágy, Car-rara, Maupas-sant; stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel, hal-lak, hit-tem, job-ban, tet-tel, víz-zé; Szél-lért, Tallin-nig; stb. De: Széll-lel, Tallinn-nak stb. [Vö. 168. c)]”
A makkal esetében a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. A feltétel teljesül, tehát a következménynek is kell. Figyelemre méltó, hogy nem írja elő a szabály, hogy hosszú mássalhangzóról legyen szó (vö. Maupas-sant). Egyetlen kivétel, ha összetételi határ van a két magánhangzó között: Lóránt-ffy. Mindkét esetet illusztrálja a Des-sew-ffy példája.
A témához tartozhat még (erre forrást is tudok mondani), hogy a szabályzatot szó szerint értelmezve a nass-szerű ételt nem kötőjellel kellene írni, hiszen akkor nem következnék egymásra három egyforma betű, hiszen az s és az sz két különböző, önálló betű. Arra viszont biztos lehet példát találni a szabályzat szójegyzékében, hogy itt a szó szerinti értelmezés félrevisz. Nem úgy, mint a mak-kal esetén.
A hozzászólás:
rumci Creative Commons License 2001-01-17 23:50:52 2
(2) Mak-kal. Biztos, mert egyszer megtaláltam az erre vonatkozót, most sajnos nem, de további kutakodásban leszek; a régi Magyarulezen ugyanis ugyanezt játszottuk orr-ra vagy or-ra formában.
Elvben ugyan a másik lenne logikusabb, gyakorlatilag viszont eléggé kivihetetlen lenne. Néha elt?nik egy bet?, néha fel?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!