Keresés

Az önálló automata vakuk sokkal egyszerűbbek és olcsóbbak. Általában csak egy középérintkezőjük van, amit a kamera egy rövidzárral süt el. Nagy előnye, hogy általában slave-vel is használható, és a legtöbb hagyományos kamerával együttműködik.

A TTL vaku fénymérője a kamerában van, és a filmről exponáláskor visszaverődő fényt méri. Ennek érdekében kommunikálnia kell a gépváznak a kamerával, a kettőnek egymással kompatibilisnek kell lennie. Precízebb, kényelmesebb, drágább és kevésbé kompatibilis más gépekkel.

A TTL vaku kameratípus-függő. Nagyon vigyázzatok, a hagyományos vakuk sok esetben nagy feszültséget adnak ki a középérintkezőn. A modern gépek vakupapucsába bele lehet dugni a régi vakukat, de lehet, hogy megárt a fényképezőgépnek.

TTL vakut a kamera gyártójától lehet venni jó drágán. Lehet venni a Metz-től is jó drágán, meg más, kameragyártó-független vakugyártóktól, például a Sunpaktól. Ezek gyakran úgy építik a vakuikat, hogy egy általános interfész van a vaku alján, és arra kell rátenni a kameraspecifikus rendszercsatlakozót.

Es ezt mindegyik vaku tudja? (Gondolok itt egy nikonra, sb-akarhany)

ha mar itt tartunk, a ttl fenymeresrol szoljunk par szot?

szo szerinti jeletesben: through the lens, azaz lencsen keresztuli fenymeres. ez azt akarja jelenteni, hogy a vaku villanast maga a vaku szabalyozza, megpedig ugy, hogy elvillantja magat, utana egy szenzoron (vagy a gep fenymerojen, vagy a sajatjan) mereget, es ha ugy iteli meg, hogy a fenymennyiseg eleg ahhoz a tavolsaghoz/fenyviszonyokhoz, amit lat maga elott, akkor abbahagyja a villanast.