Obi, akkor kezdem a képeket.
Ez semmilyen szempontból nem jó kép, de nekem fontos a téma és szeretném nektek megmutatni, mert szeretem Párizst, kedvelem a modern építészetet és szeretem a fényképezőgépeket. A párizsi Arab Intézet a Szajna partján van, teraszáról esik legszebb kilátás a Notre Dame-ra. Az épület üvegből és fémből épült, és nagyon-nagyon high-tech. Az építész mégis megoldotta, hogy csupa technikából orientális formavilágot alkosson. Itt a déli fal látható kívülről, ezt csak az láthatja, aki kifejezetten ezt keresi, mert ez az épület Szajnától elforduló oldala. Az épületben múzeumok, könyvtárak, kutatóhelyek vannak, és hogy mindig egyenletes legyen bent a megvilágítás, több tízezer irisz blendéből építették fel az egész déli homlokzatot. Ahogy kisüt és elmegy a nap, fényérzékelők, számítógépek és trükkös mechanikák segítségével egyszerre szűkül-tágul az összes blende.
És akkor a példák. Ez és ez szemlélteti, hogy miért fontos nekem a hosszú expozíció és a kikapcsolható vaku. A képek egy szappantartóval készültek úgy, hogy egy pehelykönnyű zsebállványra tettem a gépet, kikapcsoltam a vakut és önkioldóval fényképeztem azért, hogy be ne rázzam a képet, amikor megnyomom a gombot.
Ez a kép a hosszú expozíció dicsőítésén túl arra hívja fel a figyelmet, hogy még az exponáló gomb megnyomását is gyakorolni kell. A kép a Louvre-ban készült, szappantartóval. Fényképezni szabad, de tilos állványt vagy vakut használni. A hosszú expozícióhoz lélegzetet visszafojtva, két kézzel ragadtam meg a kamerát, az exponáló gombot egy ujjal nagyon óvatosan nyomtam, miután sokat gyakoroltam a nyomást úgy, hogy semmilyen más testrészem ne mozduljon meg közben. Nem is olyan egyszerű, mint az ember gondolná.
Ezek, és a további szappantartós képeim itt lesznek láthatók. |
