Keresés

Részletes keresés

howdy Creative Commons License 2001-01-09 20:50:24 250
Jaj már megint olyan valamit kell védenem, aminek nem vagyok 100 %-os híve, csak mondjuk 80. Kb mint amikor a nőket képviseltem a gyermekágyban anno. Ez a "leszarják egymást az emberek" az az általánosításos stílus, ahogyan én beszélgetni nem nagyon szeretek. Udvarias gesztusok odaát is vannak bőven, csak nem a nőiességet illetve a férfiasságot hangsúlyozzák. Egymásra figyelés? Ne menjünk bele most abba, hogy hogyan bánnak odaát a fogyatékosokkal, vagy az öregekkel, van erre más topic (ugye Mumu)- térjünk vissza a munkahelyi luv-ra. Én egészségesnek tartom továbbra is, hogy ott a munkahelyen eltöltött órák nem csábítással telnek, és emellett lehetségesnek érzem, hogy két egymáshoz kölcsönösen vonzódó munkatárs a napi robot után alkalmat találjon összebújásra.
Tudod! A középutat én legalább háromnegyed-útra módosítanám. Én ezt nőként írom, és elhiszem, elfogadom, hogy te ezt másként látod. A kedves udvariasság jó, de a visszamosolygás néha lehetetlenül zavarbaejtő, kínos helyzeteket teremt - és szeretek olyan közegben élni, ahol bárkire rámosolyoghatok, minden következmény nélkül. Vannak játékszabályok. Itthon íratlanok, amiket sokan nem tartanak be, odakint írottak, amit a többség betart.
A hozzászólás:
Mbrio Creative Commons License 2001-01-09 19:02:46 249
Szélsőség. Is! Viszont éppen te mutatsz rá mondanivalódban, hogy később kifejezetten élvezték a kis figyelmességet. Szerintem is ritkább az általánosnál a mondvacsinált per stb. Csak ismét ahhoz tudok visszatérni amit az előbb kiragadtam, hogy a társadalomhoz hozzátartozik az együttélés az egymásra figyelés. Nos én is jártam odakint és látva azt, hogy mennyire leszarják egymást az emberek, nincs helye semmiféle udvarias kis gesztusnak sem. Ez szerintem nem megfelelő egy tágabb közösségben sem, mint például egy lakóhely. És a jog ezt a helyzetet vagy annak fennmaradását elősegíti. Ami a budapesti helyzetet illeti, az szerintem a másik véglet. Egyik megoldás sem a megfelelő. Tudod! Én a középutat választanám.
Előzmény:
howdy Creative Commons License 2001-01-09 18:25:42 248
Ezek szélsőségek, Mbrio drágám. Én még nem dolgoztam az USA-ban, de sok időt töltöttem ott. Azt tapasztaltam, hogy még az építőmunkások és a buszsofőrök sem árasztják el megjegyzéseikkel az arra sétáló lányokat, és ez tetszik. Mentél már végig nyári ruhában Budapesten egy házfelújítás mellett? Tett már neked ajánlatot a mosógépszerelő, amikor egyedül voltál otthon? Amíg ezek nem történnek meg veled, nem tudod, milyen kellemes változás az USA-ban sétálgatni és gondolom úgy dolgozni, hogy tudod, semmilyen attrocitás nem érhet, ha a kollégáddal egy helyiségben maradsz. Talán ez férfiként nehezen megérthető, a párom is furcsállta, amikor súgtak neki, hogy Amerikában ne nyissa ki a kocsiajtót amikor beszáll a kolleganője az autójába, de amikor rájöttek, hogy úgysem szokik le róla, legyintettek és később kifejezetten élvezték a kis figyelmességet.
A törvények - meglátásom szerint - csak nagyon ritkán adnak alkalmat arra, hogy mondvacsinált/bosszú/kitolás pereket zúdítsanak a férfiak nyakába, ellenben a hatalommal visszaélni akaró túlfűtött szexuális érdeklődésű főnököket, és a pajzán viccelődő jófejeket elég jól kordában tartják.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!