|
|
 |
Eto Demerzel
2000-12-29 19:56:41
|
159
|
Kedves No1 !
Felvetéseidre most azért nem válaszolnék, mert azok jelentősen visszavetnék a bezélgetés fonalát - nem színvonalban, hanem menetében.
Ezeket a kérdéseket ugyanis már korábban kifejtettem. A Tudományos gondolkodás mibenlétét, és benne a hipotézis helyét, szerepét. A tapasztalat, a racionalitás, a kritikai gondolkodás, az ellenőrzés jelentőségét, vagy például azt, hogy a legnagyobb gondolkodók, felfedezők közül számosan egyszerre voltak tudósok és vallásosak már jórészt szerepelnek vagy ebben a topicban, vagy - javarészükben - a Vallás és Tudomány címűben.
A Sárkány a garázsban npedig em tautológia, hanem illusztráció. Annak megvilágítására, hogy a tudománynak a megválaszolatlan kérdéseket nyitva kell hagynia, saját - gyakran intuícióból kiinduló - hipotéziseit pedig folyamatosan meg kell kérdőjeleznie.
Ez az oka, hogy aztán soha nem tud kerek világot nyújtani a tudásra szomjazóknak saját emberöltőjükön belül.
Mert a vallási gondolkodás alapvetően a hiten, míg a tudományé a kételkedésen alapul.
De ha a többiek nem tiltakoznak, szívesen ismétlem meg ehelyütt is ,a máshol, korábban már elmondottakat.
|
|
A hozzászólás:
 |
NO1
2000-12-29 18:39:11
|
157
|
Szia Eto,
egy kicsit OFFak vagyunk de azert gyerunk: csak most olvastam el a topikot, es be kell valljam, kicsit osszezavartal, ezert most kukacoskodok egyet:
A tudomany es a valosag viszonyarol.
Eloszor is: mifele "tudomany" az amit emlegetsz? Ugy beszelsz rola, mint valami allandoan jelen levo gondolatrendszerrol, ami az empirikus tapasztalatokon alapul. Ezzel szemben a valosag :) az, hogy minden tudomanyos vilagkepnek volt egy kifutasi ideje, majd UGYANAZOKRA az empirikus tapasztalatokra alapozva megcafoltak ugy ahogy volt, es jott egy masik gondolatrendszer.
Emlekezz csak: Newton, relativitas elmelet, kvantumfizika, majd nemlinearis dinamikai rendszerek - folyt. kov. Es mindegyikkel levezetheted, hogy az alma miert esik le, meegis egymas alaphipoteziseit cafoljak...
>Csak olyan hipotézissel lehet érvelni, amely meg >is cáfolható.
Ki akar olyan hipotezist gyartani, amirol tudja, hogy megcafolhato?! Hany kutato csinal olyan kiserletet, aminek celja, hogy megcafolja es nem az, hogy bizonyitsa hipoteziset? Persze tudom nem igy akartad mondani, ezert kifejtened az elobbi mondatodat?
>Az ellenőrizhetetlen és nem falszifikálható >hipotézisek nem sokat érnek. Értékrendszerem >szerint egy felvetést tudni kell ellenőrizni.
Maximalisan egyetertunk. Epp ezert elsajatitottam az un. lucid alom es testenkivuli tapasztalatok technikait es szemlyesen gyozodtem meg rola hogy leteznek ezek a tudati sikok (hogy ki hogy hivja oket es spiritualizalja-e, az most lenyegtelen). Ezek a mai pszichologiaban is elismert tenyek, kutatjak is (tudomanyosan!), bar nem sok helyen.
Es meeg csak hit sem kell hozza, mert ezek a tudatallapotok termeszetes emberi tulajdonsagok. Szamos fiatal, sot gyerek ir az elmenyeirol az ezekkel foglalkozo chat listakon, akik amugy nem vallasosak es soxor elso ilyen elmenyeik spontanul kovetkeztek be (ahogy nekem is anno).
>És éppen ezért nem tapasztalható meg számomra, >mert “megtapasztalásához” hit kell, nem pedig >racionalitás
Nem ironikus, hogy Newton (ha jol tudom) es Einstein meelyen vallasos emberek voltak, Darwin pedig felszentelt pap? Hit es racionalitas nem egymast kizaro dolgok az emberben, csak nehez harmoniaba hozni oket.
>De racionalitás hiányában az Ember elszakad a >külvilágtól és végső soron megtagadja mindazt, >amit e rációnak köszönhetően elért.
>Hogy érti, értelmezi a körülötte lévő világot
Mar megbocsass: ismersz olyat aki erti? :)
A sarkanyos peldad, bocs, de tautologia. Epp azert, mert a tortenet elejet valaki (Te)kitalalta es nem megtapasztalta. Racio valosag nelkul.
noone |
|
Előzmény:
 |
Eto Demerzel
2000-12-29 13:17:31
|
156
|
Nos visszatérésem kissé hosszabb időt vett igénybe mint azt eredetileg számoltam, de közben áttekintettem honnan jutott ide a párbeszédünk és miért akadt meg.
A tudományokról folytatott dialógus azzal indult, hogy “az ember azt hiszi magáról, hogy mindenható” és ez nagy részben a tudományoknak róható fel. Anélkül, hogy megismételném hónapokkal ezelőtt leírt gondolataimat, annyiban összefoglalnám, hogy a tudomány az embert nem tette önhitté, vagy legalábbis nem jobban, mint az a hit amely szerint Ő a teremtés koronája, az Isten által teremtett világegyetem központja.
Ezért írtam korábban, hogy ha tudomány önhittségre vezet néhány embert, az éppen olyan hiba, mint ahogy számos egyház is önhitté tett és tesz másokat. Ennek oka nem a tudományban és nem is az egyházban, hanem az emberi természetben rejlik.
Természet- és társadalomtudományok csakúgy, mint az alkalmazott vagy elméleti tudományágak a valóság leképzésére irányulnak. Az Embernek arra a törekvésére, hogy feltárja és megértse azokat a mechanizmusokat, amelyek a körülötte zajló folyamatokat irányítják. Azokat amelyeket pedig nem ért meg, hipotézisekkel pótolja, ellenőrzi, cáfolja és kijavítja. Tudományosan és perspektivikusan gondolkodik, hiszen a ma még elméleti tudományok megállapításai idővel gyakorlati hasznára válnak. Gondoljunk bele abba, hogy mennyire elméleti jelentősége volt a gravitációnak Newton idején és milyen gyakorlati haszna van manapság, az űrhajózás korában.
Írásod második része az asztrális világ, -dimenzió gondolatvetése, melynek végén megírod, hogy a legjobb az lenne, ha én magam is megtapasztalhatnám, mert attól tartasz, addig nem hiszem. És erre valami miatt nincs lehetőség.
A leírt gondolatrendszert önmagáért valónak tartom. Nem igazolható és egyben nem is szorul cáfolatra. Csak olyan hipotézissel lehet érvelni, amely meg is cáfolható. Az ellenőrizhetetlen és nem falszifikálható hipotézisek nem sokat érnek. Értékrendszerem szerint egy felvetést tudni kell ellenőrizni.
És éppen ezért nem tapasztalható meg számomra, mert “megtapasztalásához” hit kell, nem pedig racionalitás. De racionalitás hiányában az Ember elszakad a külvilágtól és végső soron megtagadja mindazt, amit e rációnak köszönhetően elért. Hogy érti, értelmezi a körülötte lévő világot, hogy kiemelkedett az állatvilágból és hogy a táplálékszerzés és a fennmaradás mellett jut ideje elméleteket is alkotni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy amit leírtál azt tagadnám. Ehhez való viszonyomat a másutt leírt “Sárkány a garázsban” példatörténet illusztrálja a leghűbben.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|