Keresés

Részletes keresés

miszisz Creative Commons License 2000-12-29 05:38:30 26
Szia Zsuzsa!

Köszönöm őszinte soraidat, jó hallani a történetedet. Szerencsére van hobbim amit imádok és tudok is otthon csinálni. Babát én addig nem akarok, amig meg nem találom meg magam valójában és nem kezdek el dolgozni, legalább egy rövid időre, csak a lelkem megnyugtatása végett. Sokan mondják az ismerőseim közül, hogy de hiszen most van időd, ugyis otthon vagy, miért nem szülsz, de nem ismerik az érzést ami bennem van.
Már tizenéves koromban azt mondtam magamnak, hogy csak akkor vállalj uj kapcsolatot, ha a régiből már kigyógyultál és ujra teljes értékű ember vagy. Ugyanez vonatkozik most a babára is. Majd csak akkor.....

Üdv:
misz

A hozzászólás:
zsuzsa Creative Commons License 2000-12-28 11:20:39 25
Miszisz !

Örömmel hallom, hogy nyelvtanfolyamra járhatsz, nem vagy bezárva ! Biztos vagyok benne, hogy találsz magadnak valami olyan hobbit vagy munkát ami ezt az ürességet megszünteti. Azt hittem van gyereketek, azért vagy otthon. Nem kétlem, nehéz lehet eltölteni a napot ha a férjed egész nap munkában van.
Engem boldoggá tett a gyerekvállalás,de a kapcsolatunk elromlott a férjemmel- bár ez talán enélkül is elromlott volna. Mostani eszemmel a házasság arról szól, hogy örülj a másiknak, mert olyan amilyen, akkor meg arról szólt, hogy elmeneküljek a szüleimtől és feleség/anyaszerepben próbáljam megtalálni az életem értelmét.

Ha a férjed munkája megterhelő, a te munkád otthon biztositja a hátteret ehhez. (Igaz, nekem is kisebbségi érzésem volt emiatt) Nezz körül, milyen munkát vállalhatnál, ha nem tudsz megbékélni a helyzettel. Én pl nyelvviszgázta, tanfolyamra jártam gyes alatt, idegenvezettem stb és ez jót tett a rogyadozó önbizalmamnak...

Előzmény:
miszisz Creative Commons License 2000-12-27 18:14:53 24
Kedves Zsuzsa!

Hála istennek én azért nem vagyok bezárva. Mindennapos nyelvtanfolyamra járok és most keresek valami olyan lehetőséget ahol dolgozhatom és közben nyelvi környezetben is vagyok. Egy-két barát is akad azért errefelé, szerencsére.

Azt hiszem a "nyelvtudás hiánya" inkább magyarázat, hiszen jól elvagyok én mindenkivel. (legnagyszájúbb az osztályban :-)

Szerencsére a férjemet sem zavarja hogy ő tart el, engem viszont annál inkább, de ugylátszik nem eléggé ahhoz hogy gyors döntést is hozzak. Ugy látszik csak a lassu megy.
De az igazi problémám mégis csak a "Mit kezdjek az életemmel?" kérdés.

(Szerencsére babánk az még nincsen)

Nem vagyok ém olyan depressziós mint gondolnátok. (+Csaba!) Csak tudom hogy ez a kérdés már évek óta foglalkoztat, ezért irtam le.
Talán van néhány ötletetek ami előbbre visz!

Zsuzsa! Ha szabad ilyet kérdezni, végül is mi volt az oka a válásotoknak?
Tudod már?

Üdv:

miszisz

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!