Figyu!
Pont arra hoztam fel példaként, hogy ha akkor tudott ilyet csinálni az Alfa, akkor ez 30-40 évvel késöbb sem lenne probléma, csak más felé kezdték fejleszteni a motort.
Maga a konstrukció és a kinézete pont olyan mint a 80-as évek végéig gyártott 75-ös porlasztós is.
Giulietta Sprint
1290 ccm, 80 LE/6300, 8,5:1, dohc, 1 horizontális ikerporlasztó, 880 kg, 170 km/h
1954: 121 darab
1955: 1415
1956: 1855
1957: 2115
1958: 1504
1959: 3606
1960: 5558
1961: 5292
1962: 1157
1963: 289
1964: 1282
1965: 329
Giulietta Sprint Veloce
1290 ccm, 90 LE/6500, 9,1:1, dohc, 2 horizontális ikerporlasztó, 895 kg, 180 km/h
1956: 252 darab
1957: 458
1958: 401
1959: 363
1960: 539
1961: 884
1962: 261
Giulietta Sprint Speciale
1290 ccm, 100 LE/6500, 9,7:1, dohc, 2 horizontális ikerporlasztó, 860 kg, 190-200 km/h
1957: 5 darab
1958: 11
1959: 19+195 (alvázszám váltás 750-röl 101-re)
1960: 200
1961: 742
1962: 213
1963: 620 (Innentöl Giulia Sprint Speciale 1.6-os 112 LE-s motorral, 105-ös alvázszámmal)
1964: 676
1965: 103
1966: 1
Giulietta Sprint Zagato
1290 ccm, 100 LE/6500, 9,7:1, dohc, 2 horizontális ikerporlasztó, 785 kg (alukarosszéria), 200-215 km/h
1960: 61 darab
1961: 112
1962: 36
A modell 1954-59 között 750-es sorozat, 1960-65 101-es. 1962-töl megjelenika 105 (Giulia sorozat is 1.6-os motorral), ez váltja fel a korábbi Sprint Veloce-t.
Az 1.3-as motor egyébként 1978-ig marad gyártásban a Giulia GT Junior személyében, söt az olasz piacra a Giulietta Nuova (116-os alváz, transaxle, a 75-ös elödje) 1985-ig gyártásban maradt.
Azt Te sem gondolod, hogy egy 40 évvel ezelötti modellröl van meghibásodási statisztika :))
|