Keresés

Részletes keresés

Dr_Treuer_Tamas Creative Commons License 2000-11-05 17:22:14 298
Kedves Atillás,

nem értem pontosan amit mondasz: most drogot is fogyasztasz a hányások mellett, vagy mi ez, amiről írsz:..."... A Crack általában akkor jön amikor minden lehetőségem megvan arra hogy beadjam magamnak a megfelelő adagokat (ez ma már nagyon sok) és utána biztonságos helyen (a lebukás veszélyét minimálisra csökkentve) a lehető legrövidebb időn belül meg is szabaduljak tőle..... Máshol ezt írod: "...Nos egyszer megprópáltam átszokni a kábítószerre, gondoltam ennél már az is jobb. Sajnos rá kellett jönnöm hogy az nincs ilyen jó...." Most akkor szedsz valamit, vagy nem?

Sajnos az általad említett veszélyek, a bélbolyhok elhalálozása, gyomorfal perforációja, csontritkulás, nyelőcsőrepedés kialakulása reális veszély, sőt a szívritmuszabvarok és esetleges szívmegállás is előfordulhat. Úgyhogy érdemes komolyan foglalkozni vele.

Tamás

A hozzászólás:
atillás Creative Commons License 2000-11-04 21:34:48 296
Nos a helyzet a következő: 170cm vagyok ehhez képest kb 60-65kg. Igen, bármennyire is hihetetlen nem mérem magam. Volt egy ilyen időszakom, de ezen túl vagyok már régen. Éppúgy mint a kalóriák számolgatásán. Ez egyébként valóban értelmetlen dolog, mert pl egy csomag WC-papír kalóriaértéke is lehet annyi mint egy tábla csokié, hiszen az ételek elégetése során felszabadult energia alapján határozzák meg ezeket az értékeket, nem pedig úgy, hogy az emberi szervezet mit tud felszabadítani. Gondolom ezt nem is tudnák, hiszen egyénenként változik. Nálam nem is az okozza a "hányinger" -t hogy tudom mennyi kalória van bennem, hanem az ha érzem hogy tele van a hasam. Ilyenkor képtelen vagyok bármire is koncentrálni mindaddig amíg ki nem adom magamból. Reggel ha felkelek, addig húzom ameddig csak bírom, akár estig is eltarthat ez az anorexiás állapot. Azután kezd megtörni a jég. Egy-két csoki, fagyi, joghurt, nappal pedig természetesen a kávé lehetőleg édesítővel és cigivel. A Crack általában akkor jön amikor minden lehetőségem megvan arra hogy beadjam magamnak a megfelelő adagokat (ez ma már nagyon sok) és utána biztonságos helyen (a lebukás veszélyét minimálisra csökkentve) a lehető legrövidebb időn belül meg is szabaduljak tőle. Hogy azután lesz e még rohamom az teljes mértékben a hangulatomtól függ. Legfőképp attól félek hogy emiatt teljesen tönkre fogom vágni magamat anyagilag, hogy egészségileg mi lesz velem az sajnos nem érdekel (tudom hogy durva kényszerképzet de csak azoktól a betegségektől tartok amik a külsőmet befolyásolhatják. A többitől legfeljebb lefogyok egy kicsit) Egyébként érdekes módon (nem offtopic) amióta "beteg" vagyok nagyon ritkán betegszem meg. Gyomorrontás eleve kizárva illetve átértékelődött így az évek során, de érdekes módon a immunrendszerem is meglepően jól reagál az influenzás és hasonló jellegű betegségekkel szemben. Az én esetemben menstruációs zavarokról sem tudunk beszélni, bár némi ilyesztgetéseket halottam már a bélbolyhok elhalálozása, gyomorfal perforációja, csontritkulás, nyelőcsőrák kialakulásáról, stb... Tamás, mennyire reális veszélyek ezek?
Még valami! Biztos ismeritek azt az érzést amikor keresitek azt a dolgot, környezetet vagy helyzetet ami talán segítene kibújni ebből az egészből. Nos Egyszer megprópáltam átszokni a kábítószerre, gondoltam ennél már az is jobb. Sajnos rá kellett jönnöm hogy az nincs ilyen jó.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!