Keresés

Részletes keresés

gbrl Creative Commons License 2000-10-28 21:38:37 9
hi, csokis......
a nyaraló tekintetében az a helyzet, hogy ha
- az adásvétel pillanatában nyaralóként volt feltüntetve a tulajdoni lapon,
- nyaraló van beleírva az adásvételi szerződésbe - az előző tulaj, akitől vetted nem indította el az átminősítést,
..... akkor az nem lakás adó és illetékjogi szempontból, hanem nyaraló, ami 10% vagyonszerzési illetéket jelent néked.
az szja tekintetében NEM lakáscélú felhasználás az az összeg, amit ráköltesz.
........
ha friss a vétel és átminősíthető, akkor csináljátok vissza adásvételt. hivatalosan elmentek egy ügyvédhez (lehet az is aki csinálta az adásvételit, de nem kötelező hogy az legyen) és irtok egy okiratot, mely rögzíti, hogy mindketten elálltok az adásvételtől és az eredeti állapotot állítjátok vissza. ezt a papírt szintén el kell küldeni a földhivatalba.
ezután az eladó nevében elmentek a helyi önkormányzathoz, és az ingatlan tervei alapján kéritek az átmnősítését lakóingatlanná. ha az önkormányzat áldását adja (max60nap), akkor lehet menni a lepecsételt papírukkal a földhivatalba és ott átvezetik a tulajdoni lapon a használati módot lakásra. (max30nap). ezután mentek el ujra ügyvédhez és kötitek meg az adásvételi szerződést már lakásra.
....
DE (!!!) a "visszacsinálás" csak addig működik iylen egyszerűen, amig a földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogot, amig az csak széljegyként szerepel.
....
ha sikerült a dolog, azért nem árt ellenőrizni a tulajdoni lapon a dolgokat. de azért az illetkéhivataltól meg fogjátok kapni a 10%-os illletékről a felhívást - erre be kell menni és be kell adni neki a visszacsináló papírt. ők törlik a 10%-os illetéket. és később kiszabják a lakásra vonatkozó illetéket.
az apeh-hal nem kell foglalkozni külön.
.........
gbrL
A hozzászólás:
Csokis Creative Commons License 2000-10-28 14:55:00 8
Koszi szepen, most mar csak a nyaralo dolgot mondjatok meg, es sullyedhet. :-)
Előzmény:
qwertzuiop256 Creative Commons License 2000-10-28 14:46:05 6
SZJA törvénynek az idevonatkozó része:

62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
.......
(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. .......

(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.

(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával

(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.

63. § (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!