Kedves Toth Kálmán!
A CIKKHEZ:
Félek, Dobbs téved abban, hogy a nacionalizmus megbukott. (Romániában pl. épp most készül visszatérni.) Én a jelenlegi helyzetet inkább egy pszichológiai inga kilengésének tartom.
Kostunica nem egészen az a politikus, akit a nyugat elképzelt, mint jövendö szerb vezetöt, de lehet, hogy a szerbek és a térség jobban jár vele. Milosevics megbukott ugyan, de öt mégis csak a többség választotta meg, és a szerbek nem fogják egyik napról a másikra azt mondani, hogy "hülyék voltunk, minden bajunkat magunknak köszönhetjük". Egy Panics tipusú nyugati modernizátor pillanatok alatt megbukna Szerbiában, de leginkább hatalomra sem kerülhetne.
"...there seems to be no reason why the model of Franco-German reconciliation should not be replicated in the Balkans. If the French and the Germans can overcome what in the Balkan context have been termed "deep-seated ethnic hatreds," why not Serbs, Croats and even Albanians?" Azért mert a szerbek, horvátok, albánok nem németek és franciák! Ez alatt nem valamilyen eleve elrendeltséget vagy genetikai meghatározottságot értek! Egyszerüen az a véleményem, hogy a balkáni népek közösségi-pszichés fejlödése még nem érte el azt a fokot, mint nyugati társaiké. Ez - megítélésem szerint - két komponensböl áll. A kelet- ill. dél-európai társadalmak még sokkal kevésbé individualizálódtak, mint a nyugatiak, ezért az egyes személyekre sokkal erösebben hatnak a "közösségi mítoszok" (pszichológiai értelemben: azok a szellemi hagyományok, amelyek a közösséget és azok viszonylatait formálják). Másrészt nyugat-európában ezek a mítoszok sokkal régebbiek, a fájdalmas emlékek sokkal több "kopáson", felejtésen mentek keresztül. Német-francia viszonylatban az utolsó durván ellenséges mítosz (vagy emlék) arról szól, hogyan vágták bele egymásba a bajonettet Verdun alatt az I.vh-ban, aminek már alig van élö tanúja. A II.vh-ban a francia összeomlás pillanatok alatt bekövetkezett, és a német megszállás nem járt komoly attrocitásokkal (ill. egyedül a francia zsidókkal szemben, de a többségi emlékezet mindig abból áll össze, ahogyan ezt az egyének megélik, tehát mindig többségi emlékezetet tükröz). A franciák kollaborációja a németekkel a mai napig a fr. történelem kényes pontja, amit nem nagyon illik emlegetni. A délszláv válságban az ellenséges mítoszok arról szólnak, hogyan ölték meg egymás családtagjait, barátait, ismeröseit a _ma_élö_ személyek. Az ottani megbékéléshez szerény becslésem szerint még legalább 50-60 év kell.
A MEGJEGYZÉSHEZ:
Nem sok értelmét látom a számháborúnak. Hova számoljuk a vegyes házasságban élöket? És azok gyerekeit? A reális szám szvsz valahol 3 milla körül lehet (+/- 1/2 millió pontossággal!) A béke mindaddig illúzió, amíg nincs béke az egyes emberek fejében! Máséban rendet rakni macerás dolog. Javaslom, hogy kezdje a sajátjával. Tapasztalatom szerint mindenki, aki a világ megjavítását nem saját magán kezdi, csak az össz-felfordulást növeli.
A FELHÍVÁSHOZ:
Úgy rossz, ahogy van! Ez egyet jelent a nemzet (olyan-amilyen, de ez van és a mienk) teljes leszalámizásával. Nem tudom, hogy valaha meg tudnám-e gyözni, de azért elmondom: Amit ön gondol a magyarság jövöjéröl, az semmi mást nem hozhat, mint végtelen szenvedést, és mindannak a lerombolását, amit ez a sokat kínlódott nép megfeszített munkával létrehozott!
Tisztelettel:
bádogos
|
