Keresés

Részletes keresés

micu Creative Commons License 2000-10-20 18:28:54 180
"radon keletkezik, ami rosszul szellőző helyiségekben felgyűlve veszélyes lehet"
Rosszul tudom hogy ilyesmi nálunk is történt, valamelyik salakból készült blokk szintén rádióaktív gázt ereget ?
A hozzászólás:
Balmaz Creative Commons License 2000-10-20 18:14:04 179
"ilyenkor szoktak pl. lakóépületekbe radioaktív szemetet rakni, lásd USA "

Ebben a mondatban a nagy tévedés a "szoktak" szó. Egy colorado-i bányából hordták az urán kivonása után maradó hulladékot a közeli városba, 1950 és 1966 között. Ez a hulladék (mill tailings, nincs szótár kéznél, tudja valaki magyarul?) homokszerű anyag, épületek és utak alapozásánál használták. Az anyagban lévő rádiumból folyamatosan radon keletkezik, ami rosszul szellőző helyiségekben felgyűlve veszélyes lehet.

Az infó megbízható forrásból, az Amerikai Nukleáris Társaság által 1980.-ban kiadott "Nuclear Power and Its Environmental Effects" című könyvből származik.

Ja, egyébként ez az egész valószínűleg a helyi építőiparnak volt nagy üzlet, mivel a bányából ingyen vihették a cuccot. Amíg meg nem tiltották nekik. Több mint 30 évvel ezelőtt.

Előzmény:
lms Creative Commons License 2000-10-20 16:20:08 178
Haho,

A masik topic amit leha emlitett az szerintem Elfogy az olaj. Mi lesz utana?, aholis hehe tata irhatott ilyeneket. Ha jol latom Taxin ott is aktivizalodott.

Taxin hozzaszolasara:

Nem a balesetekkel van az igazi baj. Az pusztan technikai probléma ami megoldható. Akkora betonbunkerbe rakom, hogyha felrobban is...

Ebbol a szempontbol minden csupan technikai problema :-)

a bányászat, és fűtőelem előállítás során keletkező környezetszennyezés.
Az uranbanyak meddohanyoi valoban gondot okoznak, mert egy nagyon keves uran meg marad bennuk ezert vigyazni kell veluk. Nemetorszagban a keletnemet "orokseget" ugy oldottak meg, hogy alulrol a talajviz ellen, felulrol a szel erozios hatasa ellen bezartak a meddohanyokat.

ilyenkor szoktak pl. lakóépületekbe radioaktív szemetet rakni, lásd USA
ez vagy tevedes vagy egy azon alapulo urban legend.

Namost itt van a nagy baj.
annyira azert nem nagy.
Az uvegesites azert jo, mert a radioaktivitas az anyagok kristalyszerkezetet roncsolja. Az uvegnek nem nagyon van kristalyszerkezete.

Egyebkent vannak olyan geologiai teruletek, ahol nincs talajviz es nehany milliard eve nem volt foldrenges, igy jo esellyel mondhatjuk hogy nem is lesz egy darabig. Ezek az osmasszivumok. Na ott kellene elhelyezni atmenetileg azokat a hulladekokat, amelyeket egyelore nem tudunk feldolgozni.

A tengerbe szorast nem tamogatom, de nem *olyan* rossz megoldas mint a greenpeace akcioibol gondolnak. Vagy 40-50 eve az elso amerikai kiserleti atomtengeralattjaro az elso utjan muszaki hibak miatt kenytelen volt levalasztani az atomreaktorat (direkt ezert kivulrol volt a hajotestre erositve). Egy uzemelo raadasul szivargo reaktor azert eleg jo nyom. De azota sem talaljak, pedig eleg pontosan tudjak, hogy hol tortent az eset.

Az 1968-as Thule legibazisi eset nyoman es feltek a gronlandi partvidek plutonium-szennyezesetol. Egy B52 januarban, viharban leszallas kozben az obol jegere zuhant, a szallitott negy H-bombabol ketto darabokra szakadt; a tormelek nagyjat osszeszedettek a helyi lakosokkal de mintegy 6 kg plutonium hiany maradt amely a tavaszi olvadaskor az obol vizebe kerult. Azt sem nagyon talaljak.

Szoval a szennyezes tengerbe dobasat NAGYON helytelennek tartom, de az a mennyiseg, amely eddig a vizbe kerult, nem okozott katasztrofat; hatasait meg annyiban sem erezzuk mint a 60-as evekig nagy szorgalommal folytatott legkori atomrobbantasoket.

A hulladekok transzmutacios kezeleserol is volt mar nehany igen jo (ugy ertem alapos) hozzaszolas.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!