Keresés

Részletes keresés

Dr_Treuer_Tamas Creative Commons License 2000-10-10 08:27:33 258
Úgy érzem, kezd nagyon melankólikus hangulatura váltani a fórum, ami nem baj, csak szerintem akkor lenne közvetlenebb, ha nem általánosságban beszélnénk a kiábrándultságról (persze ez is lehet, csak akkor nagyon filozófikus lesz), hanem inkább konkrétan. Engem például érdekelne az, hogy miért van, hogy van aki bizonyos dolgoktól kiiábrándul, kiakad, mások többször annyi borzalomtól sem rezdülnek meg. Érdekelne, hogy saját esetekben hogyan vagytok ezzel. A segítés ilyen esetekben is általában azzal kezdődik, hogy fel kell mérni az illető énerőit, és arra támaszkodva indul a terápia. Ilyen kora hajnalban úgy látom senki nem lép be...

Tamás

A hozzászólás:
eNeM Creative Commons License 2000-10-10 05:48:31 257
Sziasztok!

Amúgy, így hajnaltájt sem jut eszembe okos gondolat, hajnaltájt pláne!

Volt módom találkozni egy katonaságnál véletlenül meglőtt fiúval, aki jóképű volt, fiatal és egyik napról a másikra ott feküdt egy szobába ahol még ablak sem volt(sötétbe). Jó pár éve - csak feküdt- egyetlen szórakozása a videó volt (emmiatt mert ilyen jól ment Nekik nem kaptak segítséget)a filmeket hordattuk ki számára. Csak annyira mozgott a keze, hogy a mellkasára rakott edényből egyedül evett. Amiért ezt leírtam az nem a fiú állapota, hanem az, hogy odavolt készítve nap-mint nap a pohár tiszta víz és az öngyilkossághoz
elegendő gyógyszer.
Elmondta, Ő szenved, kipróbálja mit bír.... de ha netán az anyja meghalna előbb mint ő, csak annyit tud tenni, hogy beveszi a gyógyszereket.
Nem került rá sor.... Ő halt meg előbb.

Úgyhogy csak szenvedjünk!

Az eNeM különben kiváló sírfelirat is:

ime: " Itt nyugszik eN eM
akarata ellen." és jöhet az ima.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!