Kedves Jadeite,
Ami veled történt, az alaphelyzetben pszichiátriai betegvezetésnek minősül, ami a problémák feltárásából, a tünetek rendszerezéséből, diagnosztizálásból és a megfelelő gyógyszeres kezelés és/vagy pszichoterápiás támogatás megkezdéséből áll, amit utána már csak állapotkövetés, szükség esetén a gyógyszeres kezelés módosítása követ. Ha többre van igényed, akkor nyugodtan kérhetsz pszichoterápiát, de érdemes tájékozódni, hogy a kezelőd jártas-e ebben, van-e ezirányú képzettsége. Az is előfordul, hogy valakinek más végzi a pszichoterápiás kezelését, és valaki más (pszichiáter) viszi közben a gyógyszeres kezelését. Ennek azért van értelme, mert a két megközelítés alapvetően más hozzáállást kíván mind a páciienstől, mind a kezelőtől.
Alább idézem kollégám, Horgász Csaba rövid összefoglalását a pszichoterápiákkal kapcsolatban (nézzétel el nekem, hogy egyszerűbb ideemelnem, mint újra begépelném, az előbb is kétszer megszakadt a kapcsolatom közben, szóval:)
" A pszichiáter = szakorvos, aki az orvosegyetem elvégzése után a mentális betegségek gyógyítására szakosodik. Eszköztárában szerepelnek a hagyományos orvosi módszerek, mindenekelőtt a gyógyszerelés, de munkája során különféle pszichoterápiás elemeket is alkalmazhat.
Koko123-nak: Szerintem fél év után el lehet döntened, hogy használ-e ez a kezelés, vagy nem, jó-e a kapcsolatod a terapeutáddal vagy nem, és kell hozni egy döntést, hogy keresel-e mást vagy nem. A megfelelő pszichoterapeuta kiválasztásánál érdemes olyan szakemberhez menni, akit más páciens ajánlott, megnyerő a számunkra, úgy érezzük, hogy szakmai és emberi kvalitásai is biztonságot és empátiát sugallnak az első találkozáskor. Persze gyakran előfordul, főleg hosszúterápiákban, hogy az ember ellenáll, nem szeretne bizonyos dolgokról mélyebben beszélni, de ilyenkor ellenérzéseit meg kell osztania a terapeutával, ő ugyanis arra van kiképezve, hogy ezekkel kezdjen valamit. Pszichoterápia során az irányzatoktól függően általában nem igen lehet konkrét tanácsra számítani, abban az értelemben, ahogy ezt egy belgyógyásztól elvárjuk. Itt a terapeuta szerepe elsősorban az, hogy ne konkrét tanácsot adjon, hanem segítsen a páciensnek abban, hogy maga találjon választ a kérdéseire.
Üdv,
Tamás
Pszichológus = Magyarországon bölcsészkaron végez, ebből következően nem gyógyszerelhet (nem is nagyon ért hozzá). Az egyetem elvégzése után tovább szakosodhat; a gyógyító irányba képződő pszichológus első szakvizsgáját klinikai pszichológiából és mentálhigiénéből teheti. A klinikai szakpszichológus pszichológiai módszerekkel őrködik alelki egészség megőrzésén és helyreállításán.
Pszichoterapeuta = ez mind a pszichiáterek, mind a klinikai szakpszichológusok számára elérhető következő posztgraduális képzési fokozat, szakvizsga. Pszichoterapeuta tehát lehet orvos és pszichológus is. A pszichoterapeuta, mint nevéből is látszik, pszichoterápiát végez.
Pszichoterápiás módszerek. A "pszichoterápia" összefoglaló megnevezés, ezen belül speciális módszerek léteznek. Egyes kimutatások több száz féle terápiás módszert írnak le, melyek közül sok azonban csak kis részletekben tér el egymástól. A főbb pszichoterápiás módszerek felsorolásszerűen:
- pszichoanalízis;
- pszichoanalitikusan orientált terápiák;
- rövid dinamikus terápiák;
- jungi analízis;
- aktív-analízis;
- individuálpszichológia;
- viselkedés- és kognitív terápiák;
- hipnózis;
- relaxációs- és imaginatív terápiák;
- családterápiák;
- analitikus csoportpszichoterápiák;
- pszichodráma;
- személyközpontú pszichoterápia.
A pszichoterápiás módszereket ma magyarországon csak pszichiáter és pszichológus sajátíthatja el és alkalmazhatja. A pszichoterapeuták tehát a fenti készletből tanultak meg egy vagy több módszert, amit munkájuk során alkalmaznak." |