Bár én magam is parlagfű-allergiás vagyok, így szkeptikusan fogadtam az alábbi cikket, de gondolatébresztőnek jó lehet:
"Higiénia és immunitás
A pollenszezon kezdetén az erre érzékeny állítólag vagy kétmilliónyi magyar polgár valószínűleg nem gondol arra, hogy allergiája esetleg éppen azért alakulhatott ki, mert gyermekkorában a szülei igyekeztek őt minden fertőzéstől megóvni, és ezért lehetőleg steril körülmények között tartották.
Heves bírálatok közepette ugyan, ám a szakemberek között egyre inkább terjed az a vélemény, amely szerint piszokkal kell "edzeni" az immunrendszert ahhoz, hogy igazán működni tudjon.
"Ha egy gyermeket teljes elszigeteltségben nevelnek, hiába jön egészséges
idegrendszerrel a világra, szellemileg visszamaradott lesz, még beszélni sem
tanul meg. Hasonló a helyzet az immunrendszerrel is. A steril környezet, a
steril ételek ingerszegény világában a szervezet képtelen megfelelő
immunválaszt adni" véli a Graham RookJohn Stanford londoni
immunológusbakteriológus szerzőpáros, akik szerint éppen ezért következhet
be, hogy az immunsejtek a pollenra vagy a macskaszőrre is "ugranak". Minel
kevesebbet erintkezunk a termeszettel allitja a tobbek mellett altaluk is
kepviselt, ugynevezett "higieniaelmelet" , annal inkabb megfosztjuk
immunrendszerunket a lehetosegtol, hogy megtanulja megkulonboztetni az
ellenseges betolakodot az artalmatlan arrajarotol.
Az elmelet 1989-ben szuletett. Ekkor figyelt fel David Strachan brit
epidemiologus arra, hogy a nagycsaladosok gyemekei kozuluk is kulonosen a
legkisebbek koreben ritkabb a szenanatha es az asztma. A londoni tudos a
jelenseget arra vezette vissza, hogy az iskolaba jaro idosebb testverek
rendszeresen "ellatjak" a kicsiket korokozokkal, igy fejlodo immunrendszeruk
idoben megkapja a megfelelo kikepzest.
Az elmelet azonnal heves ellenallasba utkozott, hiszen az orvosok gyakran
tapasztaltak, hogy egy-egy asztmarohamot idonkent eppen leguti fertozes
robbant ki. Arrol nem is szolva, hogy Semmelweis Ignac ota az orvosok jo
resze meg ma is meg van gyozodve arrol: szamos komoly betegseg terjedeseert
elsosorban a nem megfelelo higieniai viszonyok a felelosek, s ma a vilagon
meg korantsem altalanos, hogy a tulzott tisztasag jelentene a fo problemat.
Ezert sokan nem a tisztasagot, nem is a piszkot, hanem peldaul a hazi port,
bizonyos fufajtakat, atkakat, esetleg mint annyiszor a geneket
hibaztattak az allergias tunetek megjeleneseert. Az utobbi nezet ellen szolo
fo erv egyebkent az, hogy a betegek szama egy generacion belul is
exponencialisan no, s ezert a valtozasok aligha magyarazhatok a csak
nemzedekenkent atoroklodo genekkel.
Denveri immunologusok a Lancet brit orvosi hetilapban majusban megjelent
cikkukben arrol szamolnak be, 61 asztmara hajlamos csecsemot vizsgaltak meg,
hogy megallapitsak: van-e es ha igen, milyen osszefugges az asztmara
valo hajlam fokozodasa es a belelegzett hazi por mennyisege, illetve
minosege kozott. Az eredmenyek egyertelmuen kimutattak, hogy azok a
csecsemok, akik alacsony mergezoanyag-tartalmu port lelegeztek be (avagy
semmilyet sem), egyenes uton haladtak az asztma kialakulasa fele, mig azok,
akik bakteriumtormelekkel "dusitottat", bizonyos foku vedettsegre tettek
szert.
A British Medical Journal ez ev februar 12-ei szama mas erveket is ad a
higieniaelmelethez. Olasz katonai foiskolasok kozott vegzett felmeres soran
a verben kimutathato antitestek alapjan rekonstrualtak a kutatok, hogy a
resztvevok mifele fertozesekben milyen gyakran betegedtek meg. Kiderult:
azok kozott, akik tobbszor estek at lazabb higienias szokasokkal
osszefuggo fertozeseken, sokkal kevesebb volt az allergias es az asztmas,
mint a gyakrabban kezet moso tarsaik kozott.
De vajon mi a teendo, ha mindez valoban igaz? El kellene tiltani a
gyerekeket a kezmosastol, sulyos belfertozesek veszelyenek teve igy ki oket?
Aligha. Mar csak azert sem, mert a teorian tul John Stanford es Graham Rook
megoldast is kinalnak. Szerintuk ha valaki termeszetes uton nem kapja meg
mindennapi bakteriumadagjat, injekcio formajaban meg potolhatja azt. A dirt
vaccine, vagyis piszokinjekcio nevu "vedooltas" akar rossz trefa is lehetne,
ha letrehozasat nem elozte volna meg mintegy harom evtizedes kutatomunka, es
jotekony hatasat nem bizonyitotta volna szamtalan kiserlet, illetve
legutobb klinikai kiprobalas.
Az oltas hatoanyaga egy talajban, vizben elterjedt, egeszsegre artalmatlan
bakterium, a mycobacterium vaccae.
Asztma elleni hatekonysaganak megallapitasara tavaly szeptemberben egy
southamptoni korhazban kerult sor, Stephen Holgate immunofarmakologus
vezetesevel. Az egyszeri oltast kovetoen az asztmatunetek egyontetuen 30
szazalekkal csokkentek, es a betegek ketharmadanal tortent javulas.
A vakcinanak egyebkent igen kalandos tortenete van. 1971-ben John Stanford a
kampalai Makerere Egyetem meghivasara Ugandaba utazott, hogy a kutatok
segitsegere legyen egy helyi betegseg, az ugynevezett burundi fekely
kialakulasanak magyarazataban. Stanford ket dologra lett figyelmes, amelyek
jelentosege, mint kesobb kiderult, messze tulmutatott az eredeti feladaton.
Eloszor is eszrevette, hogy a Nilus menten vandorlo nomad torzsek mindig
ugyanazokon a teruleteken betegednek meg, tovabbhaladtukkor maguk mogott
hagyva a betegseget. A masik megfigyeles az volt, hogy az ugandaiakat a
BCG-oltas a tuberkulozis mellett a lepraval szemben is megvedte. A harom
betegsegben es a BCG-oltasban a mikobakterium a kozos. Mindebbol
Stanford arra kovetkeztet, hogy Uganda bizonyos teruletein lennie kell egy
mikobakteriumnak, amely bizonyos foku vedettseget nyujt mindenfele
mikobakterialis megbetegedes ellen. Az otlettol hajtva Stanford
keresztul-kasul utazta Ugandat, viz- es talajmintak ezreit gyujtve, hatha
ratalal a ture a szenakazalban. Evekig tarto kereses es szakadatlan
teszteles utan harom mikobakteriumfaj akadt fenn a rostan, s kozuluk az
egyik a mycobacterium vaccae kulonosen eros vedohatast mutatott a
lepraval es a tbc-vel szemben.
Stanfordot a szerencse is segitette. Mikor az elso oltast onmagan es nepes
csaladjan kiprobalta, kiderult, hogy az konnyiti az asztmatikus tuneteket,
enyhit autoimmun betegsegeken peldaul a pikkelysomoron , es kedvezoen
befolyasolja a daganatos folyamatokat. Lukacs Katalin, a londoni Sziv- es
Tudogyogyaszati Intezet immunologus kutatoja Stanfordektol fuggetlenul
hasonlo felfedezeseket tett. Szerinte "ezek a bakteriumok olyan feherjet
termelnek, amelyek elonyosen befolyasoljak az immunrendszer mukodeset. Ott
segitenek, ahol baj van. A raknal abban, hogy az immunsejtek idoben
eszrevegyek a rendellenesen osztodo sejteket, az asztmanal pedig
kiegyensulyozzak a kedvezotlen iranyba eltolodott immunvalaszt."
Stanford ez ev vegere varja a mycobacterium vaccae tudorakkezelesben valo
klinikai alkalmazasanak eredmenyeit.
Ha a keszitmeny bevaltja a hozza fuzott remenyeket, akkor 2001-re gyogyszer
lehet belole. Hacsak addig nem derul ki ismet, hogy a piszok tobbet art,
mint amennyit hasznal.
Szerzo: Talas Annamaria Forras: HVG
|
