|
|
 |
babarczyeszter
2000-09-12 07:16:36
|
72
|
Kedves ttaarrllee,
a fizikai munka tenyleg jot tesz, emeli az adrenalin-szintet es a szerotonin-szintet is.
a testedzes szinten hasznos, ugyanezen okbol.
sot. en fanatikus takaritasba szoktam kezdeni, ha nagyon lent vagyok, de azert ra birom venni magam arra, hogy egyaltalan megmozduljak. csakhogy ez utobbi feltetel nem mindig adott.
de Treuer doki a megmondhatoja, hogy ahhoz, hogy valaki kimasszon a depressziobol a fizikai munka onmagaban nem mindig eleg.
meg aztan, ha elegendo volna is a fizikai munka - akkor is mit csinaljon a szegeny szellemi munkas? napi nyolc ora testedzesre aligha telik meg az egyeb jellegu elfoglaltsagai mellett.
amugy persze egyetertek. Harry Potterrel is. ha megnezed az Amazonon, abban a rubrikaban, ahol az szokott szerepelni, hogy "akik ezt a konyvet vettek, azok tobbnyire megvettek a kovetkezo konyveket is" a temara valo tekintet nelkul mindig megjelenik Harry Potter.
vagyis, BTW es ceterum censeo Harry Potter legendum esse.
e
|
|
A hozzászólás:
 |
ttaarrllee
2000-09-12 06:56:26
|
71
|
Kedves Eszti,
a Harry Potter ismertetésed óta én babarczy-fan vagyok és figyelemmel kisérem a hozzászólásaidat. Most, hogy ebbe a topicba keveredtem, eszembe jutott az a régi megfigyelésem, hogy a kemény fizikai munkát végzők sohasem depressziósak. A munkatárasim között pedig azok a kiegyensúlyozottak, akik sokat futnak, úsznak, bicikliznek.
Azt hiszem, hogy azok, akik sok szellemi munkát végeznek, és e munkavégzés során bennük felhalmozott feszültséget további szellemi tevékenységgel - mint önmaguk elemzése - akarják levezetni, tévúton járnak.
Próbáld ki, és ha lefutottál 100 km-t, számolj be az eredményről. Ha negatív lesz, nyílvánosan hamut szórok a fejemre. |
|
Előzmény:
 |
babarczyeszter
2000-09-12 06:36:27
|
69
|
Szia smaragzold,
van egy ugynevezett kognitiv terapia panikbetegseg kezelesere.
a dolog lenyege az, hogy a panikroham tulajdonkeppen a stresszre (pl. oxigenhianyra vagy hirtelen cukorszintemelkedesre, vagy nagy vagy szukos terre) tulerzekeny test "false alarm" jelzese, amelyet aztan az ember tevesen igazi baj elojelekent ertekel, es mivel fel, hogy rajon a roham, ki se megy inkabb az utcara.
a kognitiv terapiaban (amit magadnak is csinalhatsz) sorra kell venni, hogy pontosan mi tortenik, amikor panikba esel.
pl: nagyon gyorsan ver a szivem,
iszonyuan izzadok es remegek,
attol felek, hogy jon egy roham,
vagy hogy valami komoly bajom van,
inkabb ki se teszem a labam,
vagy gyorsan hazamegyek,
gyorsan beveszek egy Xanaxot,
nehogy baj legyen,
jaj, istenem, mar megint rohamom volt,
megint tonkretette a napomat a rohadt betegseg,
olyan rossz kedvem van,
hogy muszaj bevennem meg egy Xanaxot,
es igy tovabb.
ezt a folyamatot a kognitiv terapia szerint meg lehet ott allitani, hogy amikor jon a "false alarm", akkor kicsit ledolsz vagy felrevonulsz es lazitasz, es tudatositod, hogy vegulis nincs semmifele szervi bajod, es ha nem hagyod eluralkodni magadon a panikot, akkor semmi katasztrofa sem tortenik.
ha egyszer-ketszer atjutsz igy a kuszobon, illetve a fizikailag legrosszabb perceken, akkor elindulsz kifele, es egyre konnyebb lesz legyozni a rohamot.
e |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|