Keresés

Részletes keresés

Karamella Creative Commons License 2000-09-10 10:24:05 136
Az evési napló letöltése nekem sem sikerült az aljas hiba miatt.

Megpróbálom megszerezni ezeket a könyveket és kiokoskodni belőlük valamit, de nem nagyon bízom abban, hogy egyedül is sikerülni fog.
Az a baj, hogy nem budapesti vagyok. Tudsz valakit ajánlani Debrecenből?

Az a pszichiáter, akihez most járok, nem tudna-e segíteni valamiben? Nincs-e olyan kérdés, amiről egy beszélgetés közelebb vinne az evési problémáim megoldásához?

Waratah Creative Commons License 2000-09-09 20:30:45 135
TAmás, az evési napló letöltése a munkaheyli gépemen ugyanúgy mint itthon "hiba, sajnos, aljas, 404(?)" jelzéssel zárult. azaz kezdődött.
Csak úgy mondom, hátha másnak is.
A hozzászólás:
Dr_Treuer_Tamas Creative Commons License 2000-09-09 17:21:37 134
Kedves Karamella,

a leírtak alapján elkelne neked egy viselkedésterápiás tréning, ami rendezné az evési profilodat. A főlapon elérhető cikkemben ehhez ajánlok szakirodalmat, ennek alapjám meg lehet próbálni először selfhelp módon is ( a cikk mellől az evési napló is letölthető), de ha nem sikerül egyedül megoldanod, specialistához érdemes fordulnod, ezekben a könyvekben sok ilyen ambualnciát felsorolnak. Ha szükséges én is tudok ajánlani ilyet.

Tamás

Előzmény:
Karamella Creative Commons License 2000-09-08 12:20:32 133
Kedves Tamás!

Nagyon örülök ennek a topiknak, hiszen egy olyan problémát érint, ami nagyon megkeseríti a mindennapjaimat.

Utólag visszagondolva úgy gondolom, hogy gyerekkorom óta depressziós vagyok. Persze nem így hívták, csak éppen nem voltam barátkozós gyerek, szégyellős voltam, sehova se tudtam igazán beilleszkedni. Később ezek a problémák a koromnak megfelelően változtak.
Két éve határoztam el, hogy ez így nem mehet tovább és elkezdtem pszichiáterhez járni. Úgy gondolom, hogy az alapproblémámon sokat segített, nyíltabb lettem és bátrabb.
Ami viszont továbbra is aggasztó, az az evéshez való hozzáállásom.
Imádok enni, és nagyon sokat bírok is. A reggeli, ebéd és vacsora soha sem marad ki, de emellé még rengeteget eszek. Süteményt, csokoládét, vajas kenyeret, akármit. Általában minden este kipukkanásig. Mindez a súlyomon, alakomon is meglátszik.
Minden héten elkezdek fogyókúrázni, de nem tart sokáig. Egyszer lefogytam 9 kilót, egyszer 4-et, a közelmúltban 12-t. Ezeket visszahíztam, mert nem bírtam ki zabálás nélkül (tekintettel a mennyiségre és a sebességre, ezt zabálásnak kell nevezni).
A legutoljára leadott 12 kilóból még nem jött vissza mind, de nem sok hiányzik hozzá, és félő, hogy utána még tovább fogok gömbölyödni.
A pszichiáteremmel beszélgettünk erről, de nem tud segíteni. Azt mondta, hogy amíg nem vagyok elégedett magammal, nem vagyok boldog, addig az evésben keresem az örömömet. De ez egy ördögi kör, mert ameddig eszem, addig hízok, utálom magam, és nem lehetek elégedett magammal. Hogy lehet ebből kitörni?

Nagyon bízom benned, remélem, tudsz segíteni. Köszönöm.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!