Kedves iudex,
Mán most is a dolgozásban vagyok (csak ott ér rá az ember internetelni :-))
De komolyan: Modottam én olyat, hogy ne is foglalkozzunk azzal az 50 évvel? De ha már foglalkozunk, modjuk el azt is, ami értéket teremtett az az 50 év. mert ugye nincs olyan intervalluma a történelemnek, amelyben csak rossz történt volna, még akkor sem, ha az adott korszak máltalánosságban nem volt jó (valmilyen értelemben).
Csak arról ne feledkezzünk el, hogy 45 után történt egy erőszakos láncszakítás, annak érdekében, hogy másfajta sorozat kezdődjék, amely fölöttébb szervetlenül illeszkedett a korábbiakhoz. Éppen mert a múltat akarta végképp eltörölni... És nem számított, mi lett volna érték, átmenthető és átmentendő jó. Ezért átírták a történelmet, elvették vagy gyökeresen átalakították a hagyományokat, most meg itt állunk, egy folytathatatlan történettel a hátunk mögött.
Hmmm.
1. Nem feledkezünk. Erőszakos volt.
2. Nem volt szervetlen, sem fölöttébb, sem sehogy. T.i., a történelemben ilyet nem lehet csinálni. Pindiy erre mondta a Markov folyamatokat. Azok az erők, amelyekre hivatkozol akkor és ott voltak, máskülönben nem szakíthatták volna meg azt a bizonyos láncot.
3. Igaz, keveset számított, hogy mit lehetne átmenteni a múltból. De NEM EZÉRT írták át a történelmet.
4. Ahhoz azért az a 45 év kissé kevés egy társadalom történetében, hogy a hagyományokat en bloc át lehessen írni. Sok minden változott, igaz, sok minden "miattuk", de általában inkább a szokásos történelemformáló erők a ludasak.
5. A történet folytatható, oly annyira, hogy folytatjuk is. Az elmúlt 45 év újsütetű hagyományai, reflexei bele vannak szőve a mai társadalmunk szövetébe, hiszen a a tegnap a tegnapelőttből következik.
Üdv,
Zoárd
|