Keresés

Részletes keresés

gyorgyi_ Creative Commons License 2000-08-23 15:41:25 649
Kedves Kopancsi!

Koszonom a hozzaszolasod.

Azt hiszem, hogy Te felreertettel engem. En nem azt mondtam, hogy semmi nem kell a fogyasztoi tarsadalombol. Igenis, hogy sok minden kell. Kell internet, TV, telefon, CD-lejatszo, stb. Olyasmit akartam mondani, hogy nem erzem szukseget, hogy a legujabban reklamozott termekert fussak. (Az erthetoseg kedveert hozzateszem, hogy olyan helyen elek, ahol a lakasok 90%-aban van telefon, az internet a munkahely reven ingyenes, teljesen jo TV-ket pedig ingyen kaptam.)

a, Nem ertem pontosan, hogy mit mondasz. Kifejezned bovebben? Nekem talan nagyon egyszeru a meglatasom, de en csak azt akartam mondani, hogy nem biztos, hogy az a termek olyan jo, ahogy reklamozzak, es az se biztos, hogy szuksegem van ra. Viszont a marketing a pszichologia segitsegevel el akarja hitetni velem, hogy igenis, szuper jo, es igenis, szuksegem van ra. Ennyit akartam mindossze kifejezni.

b. Miert nem kell:
Mobiltelefon: nem latom szuksegesnek, nem fontos, hogy mindig elerheto legyek. De ha fontossa valik, akkor majd fogok venni. Pl. ha lesz gyerekem, vagy beteg szuloket kell apolnom, vagy uzeletasszony leszek, akkor majd elgondolkodom rajta, es ha szukseges, veszek.
Kocsi: Van egy 10 eves hasznalt kocsim, amit a 20-ad reszeert vettem, mint egy uj jo nevu kocsi. Az a lenyeg, hogy el tudjak menni vele, ahova akarok. Nem tudom megmondani miert, de ugy altalaban ez a kocsi tema hidegen hagy. Azt hiszem, hogy a kocsik inkabb a ferfiakat erdekli.
Szep ruha: Van egy, hogy alkalmakra fel tudjam venni.

c. En nem vonultam ki a tarsadalombol. Mindossze annyit irtam le, hogy nem erdekelnek a reklamok, es nem erdekel, hogy masnak milye van. Nem erzem magam frusztraltnak, hogy nekem miert nincs ez meg ez.

En csak azt nem akarom csinalni, amit latok egyeseknel. Vert izzadnak, hogy legyen egy jo kocsijuk, es nem gyozik fizetni a reszleteket, tuloraznak, stb. En azert nem akarok tulorazni, hogy legyen egy mondjuk vagyonatuj BMW-m, vagy Mercedesem. Mert akkor azt mondom, hogy eleg egy akarmilyen mas hasznalt kocsi, es azt az idot, amit tuloraznek, masra forditom.
Az, hogy rabja vagyok-e az anyagiaknak, vagy nem, az nem fugg attol, hogy mennyi penzem van a bankszamlamon. Azt tapasztaltam, hogy eppen azok a "rabok", akik kozepszinten vannak, es minden erejuket megfeszitve igyekeznek jobb hazat, jobb autot, tobbet, tobbet. Szinte mar ez lesz az egyetlen gondolatuk, es maniava valik. De ez is egy eletforma, es ha masok igy akarnak elni, en ezt elfogadom.

Ez az en hozzaallasom. Ezek nem elvek. Sot, meg azt se mondom, hogy masnak is ezt kell csinalni. Eppen akartam irni Simfnek, hogy engem igazabol az se zavar, ha mas teljesen a fogyasztoi tarsadalomnak veti ala magat. Akartam irni, hogy ne izgassa magat, majd egy ido utan ot se fogja zavarni.

Az elet tenyleg szep, ahogy irtad. Es azt is tudom, hogy a nehezsegek, fajdalmak, es szenvedesek is resze az eletnek.

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2000-08-23 08:33:05 648
Kedves Simf és Györgyi!

Ha szabad belekotnyeleskednem a beszélgetésetekbe én a Ti észrevételeteitek jelentős részével egyet értek, ám az azokból leszűrt konzekvenciákat finoman szólva komolytalannak tartom. Megbocsássatok ezért a kitételért nekem. Miért tartom a bemutatott megoldásokat komolytalannak?

Indoklom;

a/ Kezdjük azzal, hogy Györgyi a fogyasztói társadalom kritikájának pont azt a marketing pszichológiát hívja segítségül, ami éppen ennek a konzumtársadalomnak a terméke. Ez bizony borsos ellentmondás. A fa egyik gyümölcsét elfogadod a fát meg kivágnád. Hhmm. Hogy jobban értsetek; gondolkodó emberként elvárnám, hogy ezt a rendszert saját értékrendszeretek felől minősítsétek.

b/ Innen következik a másik fájó hiány a megközelítésetekben; elmarad a saját értékrendszer bemutatása. Nekem azzal ne érveljetek, hogy "nem kell a kocsi, nem kell a mobil, nem kell a szép ruha". Barátaim, ez egy épületes baromság (ne haragudjatok), miért nem kéne? Ha pedig a válaszban elkezdtek érvelni nekem; dehogynem, mert..., vigyázzatok azt fogom nektek mondani, hogy OK, de akkor az internet se, úgyhogy mars innen!

c/ Számomra a materiális javak iránt érzett iszonyatotok azt is üzeni, hogy talán azért tagadjátok, mert ezekre a csábokra nektek éppen nem tellik az elvárható módon. Úgyhogy a kritikátok --- egy pici marketing pszichológiát is bedobva ---- nekem azt üzeni, hogy a homokba dugjátok a buksitokat, mint a strucc. Már csak egy kis marketing trükk vagy egy zsíros állás, azután észre se veszitek, de már ki is rántottátok a fejeteket a homokból. Észre sem veszitek és ágyő elvek, úgy konformizálódtok, hogy észre sem veszitek. Van erre példa elég, szvzsz a baráti körötökből tudtok Ti is nem egyet mondani.

c/ Mivel saját értékrendszert nem mutattatok fel, csak sugallmaztátok (barátok, könyv, beszélgetés, kirándulás) nem is tudtatok csak arra az álláspontra helyezkedni, miszerint kivonultok a társadalomból. Ez a negatívum negatívuma, értéktelen, nihilista álláspont. Ha jól értem akkor most elmentek a tanyára birkákat nevelni (ez nem a paraszti munka becsmérlése akar lenni)? Ha még meg is tudtok győzni arról, hogy úgymond "igenis a fogyasztói társadalomból ki kell vonulni", máris megkérdezem; no és akkor mi van/lesz? Ezzel nehéz feladat elé állítalak benneteket; be kell majd mutatnotok a semmit.

Konzumtársadalom szerepének értékelésével egyetértek. Ebben helyemet és feladatomat önmagam számára tisztáznom kell. A világtól, amiben élek része vagyok, ha tetszik, ha nem.
De nagyon fontos, hogy a saját értékrendszerem magamnak kialakítsam ----- ellentmondásaimmal együtt, azokat szem előtt tartva! Ezt Ti érzitek, már csak egy lépés, hogy tudatosítsátok és megvalósítsátok. Rajta!

Még annyit, ne hogy azt higgyétek, hogy én valami szent vagyok. Magam is a világ kötéltáncosa vagyok; munka-pénz-család-barátok-hobby-erkölcsi elvek-stb. szélviharaiban próbálok nem leesni, talpon maradni. De az, hogy normális családban élek, ill. van néhány hobbim, az erkölcsi elveimhez folyamatosan megpróbálok ragaszkodni (nem korrumpálom -ezt szellemi értelemben is értem- túlságosan magam) ect. valamennyire segít. No nem mindig. Párszor már én is nekiveselkedtem, hogy beírok a Problémim topicba- de mire összeszedtem a kérdést, valahogy valamilyen válasz mindig kikerekedett belőle. De ezért szép. Az élet azért szép: mert nehéz ---- mondotta nekem egyszer egy bácsi.

Sorry, ha túl nyers és néhol bunkó voltam. Próbáltam őszinte és érthető lenni. Így vegyétek.

Sziasztok,

Kopáncsi

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!