Keresés

Részletes keresés

lacolaco Creative Commons License 2001-09-21 00:31:12 319
Micu Te! Ácsi!
Te se nézzd birkának a magyart!

Minden egy percig gondolkodni képes egyén tudja, hogy az amerika ellenesség a mindenkori kormányzatai ellen szól. Ők nem bírnak magukkal, ők mozgosítják hadseregüket antihumánus célokra, ők hazudnak szabadságot népüknek (a világ legmanipuláltabb társadalmának)ők azok, akik a világ javait 95%-ban birtoklók kormányai és nem az amerikai átlagemberé.

És hogy a fenti amerika ellenességnek lehet oka bőven, itt egy kis illusztráció:

Amerikai "haditettek" a XX.században

1900. június - Az Egyesült Államok csapatokat küld a kínai boxerlázadás leverésére.
1903. március - Washington kötelezettséget vállal a Panama-csatorna övezet és Kolumbia védelmében. December 18-án a Kolumbiából kiváló Panama állam szerződést köt az Egyesült Államokkal a Panama-csatorna amerikai kézbe adásáról.
1912. augusztus 14. - Amerikai tengerészcsapatok szállják meg Nicaraguát.
1913. - Amerikai blokád a mexikói forradalmárok támogatására.
1914. április 9. - Amerikai tengerészek tampicói (Mexikó) letartóztatása miatt amerikai flotta elfoglalja Veracruzt.
1915. július 28. - Amerikai csapatok elfoglalják Haitit, s csupán 1934. augusztus 6-án hagyják el a szigetet.
1916. november 29. - A Dominikai Köztársaságban amerikai támogatással katonai kormány alakul.
1917. április 6 - 1918. november 11. - Amerikai részvétel az I. világháborúban: 4 743 826 fő, ebből több min kettő millió Európában. Az első amerikai csapatok 1917. június 26-án érkeztek az európai hadszíntérre.
1927. - Mintegy ezer amerikai tengerészt küldenek Kínába a polgárháború idején az amerikai tulajdon védelmére.
1927. június 14. - A Nicaraguával kötött amerikai egyezmény alapján az 1925-ben kivont haditengerészeti egységek visszatérnek az országba.
1941. július 7. - Amerikai csapatok elfoglalják Izlandot.
1941. december 7. - 1946. december 31. - Amerikai részvétel a II. világháborúban 16 353 659 fővel.
1950. június 25. - 1953. július 27. - Amerikai részvétel a koreai háborúban 5 764 143 fővel.
1950. június 27. - 35 amerikai katonai tanácsadó érkezik Dél-Vietnamba.
1955. február 12. - Megegyezés születik arról, hogy az amerikaiak segítik a dél-vietnami hadsereget.
1958. július-október - Tízezer amerikai tengerészgyalogos érkezik Libanonba a kormány támogatására.
1961. április 17-20. - Az Egyesült Államok által támogatott kubai emigránsok szállnak partra a kubai Disznó-öbölben, de négy nap múlva leverik őket.
1961. - A csendes-óceáni flotta egy részét az Egyesült Államok demonstrációként a dél-ázsiai vizekre vezényli.
1961. december 10. - J. F. Kennedy amerikai elnök hozzájárul 15 ezer amerikai "katonai tanácsadó" Vietnamba küldéséhez.
1962. október 22. - november 30. - Kubai rakétaválság. 1963. november 1-2. - Dél-Vietnamban a CIA által támogatott katonai puccs megdöntötte Ngo Dinh Diem uralmát. Az év végén kb. 30 ezer főre emelkedett az amerikai katonai személyek száma Dél-Vietnamban.
1964. május 27. - Bejelentik, hogy amerikai katonai repülőgépeket küldenek Laoszba.
1964. július 30. - 1973. január 27. - Vietnami háború. Az amerikai részvétel 8 752 000 fős.
1965. április 28. - A katonai juntát megdöntő puccsot követően 14 ezer főnyi amerikai kontingens érkezik a Dominikai Köztársaságba az amerikai polgárok védelmére. A csapatokat a következő évben vonják ki.
1966. május 1. - Amerikai erők tüzérségi támadást intéznek Kambodzsa ellen.
1970. április 29. - Amerikai és dél-vietnami erők átlépik a kambodzsai határt, hogy "megvédjék Kambodzsa semlegességét". Az amerikai csapatokat júniusban vonják ki.
1973. augusztus 15. - A kambodzsai bombázások leállításával véget ér az Egyesült Államok 12 éve tartó indokínai katonai beavatkozása.
1975. május 12. - A Thai-(Sziámi-)öbölben a kambodzsai vörös khmerek naszádjai foglyul ejtik a Mayaguez amerikai kereskedelmi hajót. Másnap ezer amerikai tengerész-gyalogost vezényelnek Thaiföldre. 14-én az amerikaiak elsüllyesztenek három kambodzsai hajót, s 15-én kiszabadítják a Mayaguezt. 1983. október 25. - Grenada amerikai inváziója az amerikai polgárok védelmében, a politikai hatalomváltást követő káosz megakadályozására.
1986. április 15. - 33 amerikai gép bombázza a líbiai Tripolit és Bengázit a nyugat-berlini diszkó-merénylet megtorlásaként.
1989. december 20. - Amerikai csapatok panamai inváziója 20 ezer fővel (cél Noriega kormányának megdöntése). 1990. január 3-án Noriega tábornok megadta magát.
1990. augusztus 2. - Iraki csapatok megszállják Kuvaitot. Augusztus 8-tól külföldi erők (köztük amerikaiak) felvonulnak Szaúd-Arábiában Irak ellen.
1991. január 17. - A nemzetközi erők megkezdik az Irak elleni légitámadásokat (Sivatagi vihar hadművelet). Február 24-től indulnak a szárazföldi hadműveletek. Február 26-án Szaddám Huszein kiüríti Kuvaitot. Tűzszünet: február 28.
1992. december 9. - Az ENSZ égisze alatt, főként amerikai csapatok érkeznek Szomáliába, hogy biztosítsák az élelmiszersegély eljuttatását a lakossághoz.
1993. június 27. - Clinton amerikai elnök 27 robotrepülőgépet lövet ki az iraki titkosszolgálat bagdadi parancsnokságára.
1998. augusztus 20. - 13 nappal a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek elleni pokolgépes merényletek után Clinton elnök parancsára robotrepülőgépekkel támadják az amerikai erők a terroristákat támogató Oszama bin Laden szaúdi származású milliárdos feltételezett támaszpontjait Afganisztán területén.
1998. december 16-19. - Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapás-sorozatot mért Irakra. A "Sivatagi róka" fedőnevű hadművelet 70 órán át tartott, és súlyos károkat okozott az iraki katonai és egyéb stratégiai fontosságú létesítményekben. A bombázásra azért került sor, mert Szaddám Huszein iraki vezető két és fél éven át akadályozta az ENSZ fegyverzetellenőrei, az UNSCOM munkáját.
1999. március 24-június 20. - A koszovói konfliktus miatt az Egyesült Államok - a NATO-erők részeként - katonai csapásokat mér Jugoszláviára."
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

PETITION: HTTP://WWW.9-11PEACE.ORG/PETITION.PHP3 2001.09.11

A hozzászólás:
micu Creative Commons License 2000-08-20 14:37:27 316
Azért azt a népet elsősorban az európaiak irtották ki. És azért nem teljesen. Amerika mai népességének egy része indián. Igy most, ha utálod őket ezért, akkor a kiirtók leszármazottait együtt utálod a kiirtottakéval. És az európainak nem csak azt a népet irották ki, sőt szvsz ha Szent István nem teszi meg amit tesz, akkor minket is. Így megmaradtunk, bár az eredeti vallásunk és kultúránk nagy részének árán. Ha jól megnézzük az itt töltött ezer évet, nekünk inkább európát kellene utálnunk és nem is kevéssé.
Üdv:Micu
Előzmény:
lasagne Creative Commons License 2000-08-20 12:07:49 315
Talán mert elfelejtették honnan jöttek (mentek).
Meg mire büszkék, hogy sikeresen kiirtottak egy népet a földről? Most meg játszák a nagy igazságost? Senki nem különb senkinél, csak ők ezt sajnos nem tudják, nem akarják tudni.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!