Keresés

'nem hiszem, hogy a parlagfűírtás, mint boszorkányüldözés önmagában megoldást jelentene' írod, és szeretném remélni, hogy én sem váltam / válok mániákussá, rögeszméssé. Különböző korokban már megjelentek olyan közellenségek, melyek ellen egy ország, vagy akár az egész Föld lakossága megpróbált összefogással, nagyon céltudatosan küzdeni. Gondolj a feketehimlő, a gyermekbénulás, a gyermekágyi láz leküzdésére, vagy a korszerű táplálkozás propagálására, támogatására. Ezeket a bajokat mind a természet ajándékaként kaptuk (Butch !), mégsem érzem hibának, hogy az emberiség fellépett ellenük és a kipusztulás szélére sodort vagy elnyomott néhány kórokozót vagy megváltoztatta sok ember viselkedését, gondolkodását. Én azt hiszem, hogy a parlagfű és néhány társa olyan tömegekben okoz kárt embereknek és annyira könnyen megoldható lenne a visszaszorítása, hogy megérdemli a kiemelt figyelmet és cselekvést.

A kampánytervemet a parlagfűtermelő tulajdonosok meggyőzésére (kényszerítésére) azért adtam fel, mert (1) nem sikerült társakat találnom, (2) egyedül nem sikerült elegendő eredményt elérnem, (3) legnagyobb ötletem, a kártérítési per - ami összehasonlíthatatlanul hatásosabb lenne mint a büntetés - megbukott az EB pénztárak ellenérdekeltségén, és (4) végül bizonyos szennyezőkkel elég határozottan, nem mondjam agresszíven kellett fellépni mire hajlandók lettek cselekedni, és ez nem tett jót a kapcsolataimnak.

Értem el eredményeket. Levelezések vannak birtokomban attól kezdve, hogy a magyar gazdasági vezető határozottan visszautasít minden parlagfűirtást odáig, hogy a külföldi tulajdonos elnézést kér és egy napon belül intézkedik. Attól kezdve, hogy az iskola melletti parlagfűmező fotója és levél megy az iskolaigazgatóhoz és a polgármesterhez odáig, hogy az önkormányzat többször egymás után kiróható 100 000 Ft bírsággal fenyegeti a terület tulajdonosát, majd egy héten belül a parlag 'lekaszálódik'. Büszke vagyok arra a pár hektárra, amit ideiglenesen megtisztíttattam, de érdemi eredménye csak akkor lenne, ha ezt sokan csinálnák.

slr

Nem mondasz te hülyeségeket. Bár én kicsit másképp látom a dolgot. A stressz meg a rossz levegő már, civilizációs ártalmak esetében lehet ok, de jelen esetben arról van inkább szó, hogy elszoktunk a természettől. Olyan szép tiszta környezetben élünk, hogy az immunrendszer már nem tud mit kezdeni magával és ráugrik mindenre, amire csak lehet. Így pl. a pollenekre. Korábban volt annyi mocsok az ember körül, hogy ezeket nem tekintette ellenfélnek, ma meg jobb hijján ilyen pótcselekvések miatt túlreagál helyzeteket. Szegény parlagfüvet úgy üldözik, mintha ő tehetne arról, hogy mi érzékenyek vagyunk rá. Az még senkinek nem jutott eszébe, hogy a steril környezetet biztosító mosogató és egyéb szerek is az okok között vannak? Személy szerint a hideg futkos a hátamon, amikor olyan reklámot hallok, hogy: "Igazán csak az tisztít, ami fertőtlenít is". Inkább évente egy gyomorrontás, mint egy életen át az allergia, nem? Nem mintha ez ellen sokat tehetnénk, de azért jobb látni, hogy nem az Ambrosia az oka mindennek.

Butch

Sokan ajánlgatnak mindenféle gyógyszereket. Ez jó, mert így szélesebb képet kap az ember, hogy mik vannak. De mégis előbb orvossal kéne beszélni, mielőtt összevissza végigpróbálnátok az összeset. Konkrét dolog: Harmadik éve tisztázott, hogy én is parlagfűallergiás vagyok és két évig hónapok teltek el úgy, hogy csak szájon át lélegeztem és irtó röhelyes hangon beszéltem. Képzelhetitek, hogy lehet így aludni, meg egyáltalán élni, amikor az ember csak nyáladzik. Szóval összevissza fújkáltam mindenféle vegyszert az orromba, voltam talpmasszázson hónapokig és hagymás inhalálásokat is végigszenvedtem, infralámpáztam, meg hasonlók. Több orvosnál jártam, sz*rtak a fejemre. Aztán a HIETE /jól írom?/ orr-fül-gégészetén végre emberként törődtek velem és ott helyben tüneti kezelésként valamilyen gyógyszerrel átáztatott vattával kipucolták az orromat /3 zsepit fújtam tele, plusz az utóhullámok/, ez volt életem egyik legszebb délelőttje. Mindegy, a lényeg, hogy a sok összevissza kipróbálgatott gyógyszer miatt sokkal durvább tüneteim lettek, mint amit az allergia önmagában okozott volna. Egy hét mellékvesekéreg-hormon kúra és már csak az orrspray-t /Rhinocort Aqua azóta is/ meg a szemcseppet /Naaxia/ kellett használnom, hogy tünetmentes maradjak. Az egészből csak annyi a tanulság és ezért rizsázok ennyit, hogy mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert akárki akármilyen tuti tippet is tud, a te bőrödről van szó és te fogod végigkínlódni. Orvosból pedig csak olyat tarts meg, akiben megbízol és látod, hogy tényleg segíteni akar, mert velem több esetben is előfordult, hogy gyakorlatilag le se sz**ták, hogy ember vagyok, csak hozzámvágtak néhány receptet, hogy nesze ezt váltsd ki oszt jóvan. Én meg a hülye azt sem tudtam, hogyan kell használni, amíg végre egy normális orvos az utamba nem tévedt. Szóval: egyféle dologra állj rá és ne kevergesd ha nem használ /kell egy kis idő, amíg a szervezet feltankol belőle és csak akkor kezd hatni/. Nem tudom, az előrehaladottabb esetekben mi a pálya, de eleinte én is azt hittem, hogy egyszerűen csak nem hatnak, pedig csak rosszul használtam.
A kiváltó okról csak laikusként, de azt gondolom, hogy a stressz, meg a rossz levegő nagyban lerontja az emberek ellenállóképességét, tehát nem hiszem, hogy a parlagfűírtás, mint boszorkányüldözés önmagában megoldást jelentene, de kétségkívül szükség van rá. Egyébként ez a helyzet mást is elárul az országról de ez már politika.

slr: miért adod fel?

Egyébként valahogy tényleg motiválni kéne az embereket, azokat akiknek tényleg volna beleszólásuk a dologba, de nem hiszem, hogy a pénzbírság különösebben ösztönzőleg hatna. Meg aztán hiába szezonális dolog a parlagfű, nem csak ilyenkor kéne elővenni a problémát, hanem egész évben a köztudatban kéne tartani. Persze nekem is csak a szám jár és elismerem, amit valaki korábban mondott, hogy az emberek azt a kevés szabadidejüket nem valószínű hogy társadalmi munkával szeretnék tölteni, akármilyen gyarlóság is ez és én is közéjük tartozom.
Ez az egész parlagfű-dolog csak egy újabb intő jel a rák, meg az érrendszeri- és hasonló betegségek mellett arra, hogy túlhajszoljuk magunkat a hamis célokért, amiket a tévé, magazinok, mozi meg a plazák reklámoznak és ami helyett inkább egy kis nyugira lenne szükség. Persze nem elvetni kell a dolgokat, csak egyensúlyba hozni de ez mostanában eléggé hiányzik.