|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
rumci
2000-08-04 01:54:17
|
50
|
Az a baj ezekkel a szótárakkal, főként a hétkötetessel, de a kéziszótárral is, hogy a ragozhatatlan szófajú szavaknál a jelentés felépítése szinte használhatatlan, már csak azért is, mert az ebben nagy szerepet játszó nyelvészeti pragmatika diszciplínája akkoriban még nem jött létre. A kéziszótárban javítgattak ugyan valamennyit, de még ezek is nagyon messze vannak a korszerű (pragmatikai, logikai alapú) osztályozástól.
Érdemes például megnézni az értelmező szótárainkban, hogy szinte minden létező nem alapszófaj határozószóként van számontartva, ez mára grammatikailag nevetséges. DE partikula például, ha jól tudom, a Nagyszótár jelenlegi koncepciójában sincsen.
Mindenesetre teljesen más, a korábbi lexikográfiai hagyományoktól elütő módszert igényelnek az elsődlegesn nem szemantikai, hanem pragmatikai, logikai jelentéssel bíró lexikai egységek.
Tehát én e kérdésben egyáltalán nem tartanám perdöntőnek a harmincéves körüli szótárainkat. Viszont teljesen tanácstalan vagyok a kérdésben, hogy mi az a kódex, amelyet elő lehetne venni, mert pillanatnyilag szerintem ilyen nincs. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2000-08-04 00:49:33
|
49
|
Kedves phls!
Én ugyan nem az ÉKSZ-ben nézrtem a vagyot, hanem a 7kötetesben, valószínűleg ebből következik a tiédtől eltérő információm:
írod:
A "vagy" meghatározása az ÉKsz-ben is pont uez, a kismillió aleset is stimmel. Egy dolgot viszont kifelejtettél: azokban a vagy – külön megjegyzés nélkül – mindig megengedô értelmű."
Hát ez utóbbi az értelmező szótárban nincs benne, még csak nem is következik belőle. Bizonyságul egy kis idézet az első jelentésből:
a. Rabok legyünk, vagy szabadok.
Ugye, ez nem megengedő vagy?
Következésképpen az, hogy a vagy alapértelmezése a megengedő, igencsak önkényes meghatározás.
Kis Ádám
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|