Kedves Valaki64!
>azzal, hogy halálfélelmünk van, csak rontunk a helyzeten.<
Ebben teljesen igazat adok neked. A félelem megterheli a szervezetet, amelyiknek egyébként is minden erejére szüksége van a betegség elleni harcban. Ezért viszont csak annak a betegnek mondják el az igazi okot, akiröl valószínüsítik hogy azt lelkileg el tudja viselni. Apám operációja után megkérdezett erröl az orvosa és nem tudtam eldönteni, melyik lenne a jobb megoldás. Nem mondta meg neki, utólag azt mondom igaza volt. Minden ember más, szerintem erre nem lehet általános érvényü szabályt mondani.
>Én nem hiszek SEMMILYEN kiegészitő szerben, csak abban, hogy a szervezetnek le kell tudni győzni a betegséget, ha elég erős hozzá, ha pedig nem, akkor előbb utóbb
elért volna más, ugyancsak súlyos betegség.<
Ezt máshogy gondolom. Az ember azért betegszik meg, mert a szervezete legyengült. Ha pedig egy csomó ok miatt ez megtörtént, meg kell szüntetni az okokat.
Automatikus védekezés, hogy a beteg ember ágyba fekszik és sokat alszik, hiszen a szervezet ilyenkor nem pocsékolhatja az energiáját munkára, energiaölö gondolkodásra, súlyosabb esetben még a külvilág ingereinek feldolgozására sem. Ha ez az öngyógyítás elég, a beteg legyüri a bajt.
Az orvosok általában csak gyógyszereket adnak, amik közvetlenül a betegség ellen hatnak vagy a tüneteket csökkentik/megszüntetik. Sok nagyon jó orvos, egyre jobb gyógyszerekkel végzi ezt a munkát. Ez azonban a szervezet segítésének csak a féloldala. Általában nem tudják kezelni a stressz következményeit és nem támogatják hatékonyan a szervezet öngyógyító folyamatait.
És itt jön a természetgyógyászat, amit olyan sokan lebecsülnek vagy a szemfényvesztök miatt elfogadhatatlannak tartanak. Ez az általánosított ítélet legalább olyan káros a betegekre nézve, mint az egészségtelen életmód.
A szervezetnek ugyanis szüksége van a lerakódott stressz oldására, amit például meditációval vagy kineziológus segítségével lehet megvalósítani. Ezenkívül fontos anyagokra is szüksége lehet az embernek, amikhez a szokásos táplálkozásával nem juthat hozzá. Ezek gyakorlatilag csak az úgynevezett táplálékkiegészítökkel szedhetök be, amikböl rengetegféle, többnyire hasznos termék van a piacon.
Hogy aztán kinek mi az optimális, azt csak komoly szakértelemmel lehet megmondani. A felesleges természetgyógyászati kezelés hatástalan és felesleges pénzkidobás.
Sok beteg félelmében belekapaszkodik az elsö szimpatikus ajánlatba, néhány félmüvelt vagy elvetemült erre rá is játszik, az eredmény többnyire csak a csalódottság és kiábrándultság.
Véleményem szerint komoly betegség esetén az orvos és a természetgyógyász együttmüködésére van szükség a minél eredményesebb gyógyítás érdekében. |