Keresés

Részletes keresés

Rosszcsont Creative Commons License 2000-07-14 11:05:32 403
Kedves Show!

Nem a saját nevemben írok. Mumu, a topic-gazda betegen is üdvözletét küldi Neked. A kórházból diktálta telefonon az alábbiakat:

"Ha igaz az a képed, amit nekünk mutatsz, s nem játszol velünk ( ne haragudj, ha ez a megjegyzés igazságtalan, visszavonom majd, de vannak ilyesféle megengedett játékok a neten), akkor én komolyan reagálok írásodra.
Sok olyan férfit és asszonyt megismertem, akik szeretik a kalandokat, ezért nem ítéllek el. Sok értelmes emberre találtam közöttük. Ezzel a kedvvel (hajlandósággal) nem igazán ajánlatos családot alapítani. De mivel ez már megvan így csak azt ajánlhatom Neked, hogy vagy építsd le nehezen, hosszan tartóan és behelyettesítésekkel ezt a kalandot, ami a családodat sértené (sporttal, utazással, kisebb veszedelmekkel), vagy - és ez nehezen fog menni - muszáj tudomásul venned, hogy nem találtad még meg igazi partneredet. Ebben az esetben nem tudok semmi mást ajánlani csak azt, hogy legalább ennek feldolgozásában mi, akik szeretettel fogadunk minden problémás embert, mindenképpen melletted állunk.
Ez még akkor is ér valamit, ha "csupán" virtuális.
Sok szeretettel ölellek

Mumu"

SmartAss Creative Commons License 2000-07-10 22:38:16 365
Show kedves,
Én egy olyan országban alapítottam és vezettem céget jó négy évig, ahol háború volt, a külföldiek majdhogynem hivatalosan közellenségnek számítottak, ami gyakorlatilag szabad prédát jelentett, és ahol a "közértbe" is 1500 km-t kellett utazni a sivatagon és háborús területen keresztül, és ahol az egyirányú utcát arról lehetett megismerni, hogy kevesebben jöttek szembe. Egy hét alatt több életveszélyes helyzetbe kerültem, mint itthon 20 év alatt. Ma jólmenő tanszéket tudnék nyitni bármelyik egyetemen csempészésből, valutázásból, vesztegetésből, átverésből, és ami a legfőbb: túlélésből. Mindenki agyonsajnált, és én senkinek nem mertem bevallani (hülye is lettem volna), hogy életem lexebb négy éve volt, eszméletlenül élveztem. Úgyhogy valahol belül nagyon hasonlíthatunk 1másra.
Ha van kedved utánam csinálni, szólj, adok 5leteket :)
tölgy Creative Commons License 2000-07-09 21:39:03 358
Kedves Show!
itt komolyan vagy véve!!!ez az alap hozzáállás mindenkihez! és igen! a Te problémád is probléma! nem kisebb, nem nagyobb, más!!!! és ha öszinte vagyok, nem tudok semmi bölcset mondani, mert ami az én utam az nem a tied! ahogy eddig, ezután is meg fogod találni a feszültségokozót magad számára! és ugy gondolom, a családod nem szenvedi meg, mert már ebben is van rutinod, hogy a Te "stenvedélyed" miatt ők azért a lehető leg biztonságosabban élhessenek melletted, az általad termtett javak okán!:-)
jól látom????
üdv:tölgy (a békés, megértő, jelen eset másságát is elfogadó):-)
Waratah Creative Commons License 2000-07-09 21:25:45 357
Asszongya , hogy
az élet célja a küzdés maga.
De félre tréfa.
És most jön talán amitől ideges leszel. Próbálj meg valamit tenni, nem MAGADÉRT. Állj be a Máltai Szeretetszolgálatba , vagy valami más segélyszervezetbe ingyenmunkásnak, mert valószínű hogy a vállalkozásaid már önmaguktól termelnek. Vagy ha igazán izgalmasabb kell: Doctors without Frontiers.
Ne röhögj ki. Komolyan mondom.
bozilla Creative Commons License 2000-07-09 21:22:06 356
Kiüresedtél, unatkozol? A családod mit érez ebből?
'lla
A hozzászólás:
Show Creative Commons License 2000-07-09 21:16:51 355
Sziasztok! Csábító dolog arc nélkül beszélni,olyan problémákról amiket az ember nem szívesen tereget ki. Az én legnagyobb problémám a veszély. Nem tudok kockázat nélkül élni. Állandóan zűrösebbnél zűrösebb vállalkozásokba kezdek. Örökké a váratlan és kiszámíthatatlan helyzeteket keresem. Imádom a nehéz és kilátástalan "harcot". De már nem tudok semmi újjat kitalálni. Lehet,hogy ez másnak piti probléma. Mások megélhetési,házassági stb. gondokkal küszködnek. Én meg itt állok egy boldog, kiegyensúlyozott házassággal. Két gyönyörű gyermekkel, jó egzisztenciával. És az izgalmat keresem. Sokan megfognak szólni, hogy: jó dolgában nem tudja mit akar stb. Én mindenért egyedül küzdöttem meg. És már nincs miért küzdenem.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!