Kedves Mumu!
A józan emberi igazságérzet számára megdöbbentô a pápa tegnapi beszéde a börtönben ülôk kiengedésérôl. Hiszen tudjuk, hogy vannak köztük elvetemült, közveszélyes gonosztevôk!
Épp ilyen megdöbbentô lehetett Péter számára Jézus beszéde kínszenvedésérôl és haláláról, hiszen tudta, hogy Ô valóságos Isten és teljesen bűntelen ember. Ôszinte aggodalommal tiltakozott: ‘Ments Isten Uram! Ilyesmi nem történhet veled!’ (Máté 16,22).
Aligha tudjuk felfogni Isten szándékait, mely végtelen szeretetébôl az egész emberiség megmentésére irányul.
A pápa most is az Ô szavait hirdeti. Ez a szentév a rendkívüli kegyelem éve, a büntetés elengedésének éve, amikor a legnagyobb bűnösöknek is meg akar bocsátani, szabadulást akar adni, beteljesítve Izajás próféta jövendölését, amit Jézus elsô megjelenésekor a nyilvánosság elôtt meghirdetett: "Az Úr Lelke van rajtam; fölkent engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek , Ô küldött engem, hogy (meggyógyítsam a megtört szívűeket), szabadulást hirdessek a raboknak, és a vakoknak megvilágosodást, hogy felszabadítsam az elnyomottakat, hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét, (és bosszújának napját)." (Lukács 4,18-19)
Megismétlem itt a nagy jubileumra írt pápai ima egy részét, ami szintén prófétai jövendölést tartalmaz:
"Kegyelmedbôl ó Atyánk, a jubileumi Szentév legyen a teljes megtérés és a Hozzád való örömteli visszaérkezés éve, legyen az emberek közti megbékélés és a nemzetek között újra megtalált harmónia ideje. Olyan idô, amikor a lándzsát sarlóvá olvasztják, a fegyverek zörgését pedig a béke dala váltja fel. ...Tartsd meg, ó Atyánk a Lélek erejében egyházad, mely az új evangelizáción fáradozik ... "
(vö. Izajás 2,2-4, Mikeás 4,1-4, Ozeás 2,17)
Üdv,
Mir
|