|
|
 |
Zézé
2000-06-30 10:28:14
|
185
|
2. Jelenleg a román államnak nincsenek forrásai még a helyben maradók ellátására sem
Ez az elso szamu tevhit, ami Mo -on kialakult. Mindenki teved, amikor azt hiszi, hogy R. szegeny, nincs penze, csorro. Akkora penzek forognak odaat, amirol Mo csak almodnak egyesek. Es pont erre ne lenne???
Lehet, hogy annyira eroteljes iranyitott betelepitesrol mar nem beszelhetunk, de ennek ket oka van:
i). A 80 eve gorgetett holabda, mara mar elert egy kritikus tomeget, ami kulso beavatkozas nelkul is "gurul".
ii). Sokkal arnyaltabb, a kozvelemenynek fol sem tuno, modszerekre tertek at. Jo pelda erre az eroltetett egyetemalapitasi laz. Tobb tizezres egyetemi kozpontokat hoznak letre szerte az orszagban, kihelyezet tagozatokkal, meg szinte varosnak sem igen nevezheto, telepuleseken.
3. Egyébként azt hiszem a helyzet ma sem olyan rossz, hogy az utca embere egytől-egyig magyarfaló, magyargyűlölő. Sőt, a marosvásárhelyi, SZERVEZETT pogromot kivéve nincsnek erőszakos megnyilvánulások és nem kell félelemmel eltelve utaznia senkinek Erdélybe, de még a Kárpátokon túlra sem.
Ez igy van, sot nagyon segitokeszek, vendegszeretoek, DE mond azt nekik, hogy autonomiat akarsz, egyetemet, meg az egyhazi ingatlanokat, meg ketnyelvu tablakat, meg kozos Europa, meg a nemzetallamnak vege, ... vajon akkor is???
4. A szasz pelda, esetleg a nemet-roman kapcsolatok alakulasat tukrozi, de magyar vonatkozasban nem hasznalhato.
Udv
Z
|
|
A hozzászólás:
 |
vashorda
2000-06-30 03:10:42
|
184
|
Üdv!
Néhány megjegyzéssel szeretnék hozzájárulni a topic tartalmához.
1. Felmerült , hogy Szlovákiában és Romániában a magyaroknak azért van parlamenti képviseletük, mert elegen vannak. Ez így igaz, de Romániában a kisebbségek kedvezményes parlamenti képviselete biztosított (még akkor is ha ez nem feltétlenül jelent bármi pozitívat számukra), míg Szlovákiában a hasonló képviseletet többek közt a magyar pártok ˝fúrták˝ meg.
2Lényegesebb a vita szempontjából néhány más probléma. Erőtelejesen exponálódott az a vélemény, hogy Romániában ma tervszerű betelepítés történne a magyarlakta városokba. Bár ez igaz volt ´89 előtt, azóta a helyzet némileg változott. Jelenleg a román államnak nincsenek forrásai még a helyben maradók ellátására sem, nem hogy tervszerű migrációjuk megszervezésére. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mo-i vidéki ingatlanárak mára talán elérték a romániai színvonalat akkor az is nyilvánvaló hogy a spontán migráció sem lehet nagyobb mértékű és elsősorban természetes módon generálódik. Romániában nem a magyarlakta városok a fejlődés centrumai ezért ez az elsősorban gazdasági jellegű migráció sem irányul az átlagosnál nagyobb mértékben feléjük.
Ehhez kapcsolódik néhány demográfiai tény. Romániában nem csak a magyarság fogy, hanem az összlakosság is, méghozzá a mo-i népességfogyást jelentősen meghaladó ütemben. Ugyanakkor, legalábbis a történeti demográfiát tekintve a két nemzet népesedési ciklusai rendre eltolódtak ezért a demográfiai viszonyok és trendek megítéléséhez nem lehet elég előhúzni az egyszerű ámde semmit sem leíró sablonokat (aljas módon tervezett betelepítés az etnikai arányok megváltoztatására). Az arányok vátoznak maguktól is, ahogy változtak 1918 előtt is (Magyarok rablókról szóló fejtegetéseit esetleg vonatkoztathatná az 1918 előtti magyar kormányzatokra is, bár ezt ő nem fogja elismerni).
3 Ami azt a kérdést illeti, hogy ki jár előrébb a ˝kulturálódásban˝vagyis, hogy most már igazán ideje lenne a románoknak gesztusokat tenniük,nem találom szerencsés megközelítésnek. Először is ha eltekintünk a kifejezett magyarellenességtől, akkor itt arról van szó, hogy a románoknak ideje lenne végre leszámolni történelmi hazugságaikkal.
Csakhogy ezek nem egyszerűen ˝hazugságok˝, hanem egy nemzeti mitológia részei, ennek lebontása új mitológiát kíván. Ugyanakkor, bár nem célom ˝dialektikusan˝megtalálni mindennek a magyar megfelelőjét, a mi nemzeti mitológiánk is alapo revízióra szorulna. (Csak egy egyszerű példa: hányan tudják, hogy Zrínyi és Montecuccoli vitájában Montecuccolinak volt igaza) Szóval az a megközelítés, hogy mi majd bevárjuk a románokat nem alkalmazható.Mi intézzük a magunk dolgát, ők majd ha lassan is de elintézik a sajátjukat (A kritikai szellem, legalábbis 1945 előtt mindig erős volt a román értelmiségben és olykor saját mítoszaikat is kritika alá vették. Ma megint kezd kialakulni egy történetírói iskola amelynek ez a kifejezett célja. Ld. Lucian Boia Istoria si mit in constiinta romaneasca magyarul a Kriterionnál.) Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki holnaptól elfogadja a román történelem kérdéseire adott újabb válaszokat, de a helyzet talán nem is annyira reménytelen. Egyébként azt hiszem a helyzet ma sem olyan rossz, hogy az utca embere egytől-egyig magyarfaló, magyargyűlölő. Sőt, a marosvásárhelyi, SZERVEZETT pogromot kivéve nincsnek erőszakos megnyilvánulások és nem kell félelemmel eltelve utaznia senkinek Erdélybe, de még a Kárpátokon túlra sem.
4 A topic eredeti témájához visszakanyarodva: A választások eredményein lehet keseregni. Ezzel együtt nem másik magyar párt miatt nincs magyar polgármester Marosvásárhelyt, hanem az első fordulós esetleges csalások és a második fordulós relatív magyar passzivitás miatt. A város nem elesett,a tanácsban RMDSZ 50% felett van. Természetesen komoly probléma, hogy a magyar jelöltekkel szemben működött a román összefogás, de egy egy városbéli kampány ismeretében lehetne eldönteni azt, hogy valóban szóltak-e a nem magyar választókhoz. Egyébiránt úgy látom senki sem figyelt fel arra a meglepő eredményre ami Nagyszebenben született. Ott elsöprő többséggel, majdnem 70°%-kal Iohannes Klaus Werner lett a polgármester. Az persze egyértelmű, hogy egy szászt ma már nem éreznek veszélyesnek. Ugyanakkor a pénzes nagybácsit is beleláthatták a választók. Ezzel együtt azt jelzi, hogy az etnikai jellegű törésvonalak nem feltétlenül lesznek a jövöben meghatározóak.
Végül néhány szó az egyetemről. Az erdélyi magyar felsőoktatás létezik, még ha nem is önálló intézményben és főleg nem az igényeknek megfelelően. Ugyanakkor legalábbis szerintem olyan érzelmi kötődések fékezik az önálló egyetem megvalósulását, amelyek mindkét részről eleve lehetlenné teszik a kompromisszumot. (itt most nem arra a jogi csűrés-csavarásra gondolok, ami a Petőfi-Schiller Egyetem körül folyt). A máig hallható magyar követelés egy kolozsvári magyar egyetemről szól. Csakhogy ennek célszerűsége ˝nemzeti szempontból˝is megkérdőjelezhető. (Gondoljunk csak a vásárhelyi újságban megjelent kesergésre.) Elvégre, bárki bármit is gondol, Kolozsvár nem lesz magyar város és ezen az egyetem sem segíthet. Ugyanakkor a most elesettnek hírdetett Vásárhelyen nemzetileg is hasznosabb lehetne az egyetem, nem beszélve ennek esetlegesen könyebb elfogadhatóságáról. (Ehhez hozzátenném még azt is, hogy a Babes-Bolyai multikulturális egyetemként komoly EU pénzekhez juthatna, és azt hiszem, hogy még az EU-t nem kedvelők se dobnák vissza az euro milliókat. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|