Keresés

Részletes keresés

CsabA Creative Commons License 2000-06-30 10:38:12 119
Na azért a Szaharában is van éjszaka, ez egy feles faktort ad, nem beszélve arról, hogy az 1000 W/m2 csak merőleges beesés esetén érvényes. Ha a napelemek olyanok, hogy nem követik a Nap járását, ami ugye jóval bonyolultab szerkezet lenne, nem beszélve a mozgatáshoz elhasznált energiáról, akkor még itt is kapunk egy feles faktort. Azonban, ha a nap közel van a látóhatárhoz, akkor jóval több levegőrétegen kell átmennie a fényének, ez megint csökkenti az energiát, nem beszélve arról, hogy főleg a kék fény vonódik így ki a napfényből, amire igazán érzékenyek a napelemek (ha követi is a berendezés a Napot, akkor is jócskán csökken a besugárzott energia a Nap alacsonyabb helyzetekor). Mindezek után, jó ha marad átlagosan 100 W/m2 fényteljesítmény a Szaharában is. Ebből pedig kijön a magyarországi 10 W/m2, egyrészt a helhős idők miatt, másrészt, hogy a Nap még nyáron sem süt merőlegesen, nem hogy télen, bár ez fix napelemeknél is kiküszöbölhető egy átlagos dőlésszöggel, de a téli alacsonyan járó Nap miatt, mint mondtam, már túl sok fényt nyel el a légkör.

Franciaországban ezért csináltak olyan napkollektorokat, ahol speciális alakú tükrök gyűjtik a napfényt a fókuszpontba, ahol vizet forralnak velük. Ekkor nem gond a Nap mozgása, mivel a tükör mindig ugyan oda veri vissza a napfényt. Ezek a berendezések elfoglalnak egy fél falut, a leadott megelvíz jó, ha két falu szükségleteit fedezi.

Ma már tudnak félvezetőt műanyagból is előállítani, ilyen fólia teheát nem lenne túl drága, egymás alá is elhelyezhetők, mivel átlátszók, persze az alsóbb rétegekbe egyre kisebb fény jut, emiatt, bár a hatásfokuk jóval kisebb a szilíciumos napelemekénél, megközelíthetik azokét.

Na persze azok a problémák, amiket Dr. Lecter említ, továbbra is megmerednának.

Dr. Lecter Creative Commons License 2000-06-29 13:09:39 117
A Szahara elsô pillantásra jó ötlet, csakhogy:
1. Vagy megelégszünk a csökkentett hatásfokkal, vagy folyamatosan portalanítjuk az elemeket, ami ugye energia...
2. Az ott megtermelt villamosenergiát hogyan szállítod ide?
3. Ha befeketíted a Szahara nagy részét, az kissé (?) megváltoztatja az elnyelés/kisugárzás arányt, azaz lehet hogy egész más meteorológia fog működni..
4. Amire Te is utaltál: jelenleg igen erôsen szennyes gyártástechnológia a fotovillamos-ipar, bár ez nem feltétlenül kell, hogy így maradjon
A hozzászólás:
micu Creative Commons License 2000-06-29 12:58:52 116
Viszont a szaharában már nem lenne ennyire rossz a helyzet. Ráadásul ott elég ritkán van felhős idő. És elég nagy üres hely van amit be lehetne borítani elemekkel. A kérdés csak az, hogy mekkora egy ilyen napelem élettartama, és mennyi energia kell az előállításához (és mennyi veszélyes hulladék keletkezik a gyártáskor).
Üdv:Micu
Előzmény:
CsabA Creative Commons License 2000-06-29 11:05:26 113
Kedves legofiu, akkor számoljunk. A napállandó1376 W/m2. A légkör elnyelése miatt ezt a Föld felszínén vehetjük kereken 1000 W/m2-nek. De ez csak tűző napsütésben, a napfényre merőlegesen igaz. Ha most kinézek, akkor ebben a felhős időben jó, ha 1 W/m2 a fényteljesítmény, nem beszélve az estéről vagy az éjszakáról. Figyelembe véve ezeket, magyarországon az átlagos fényteljesítménye a Napnak 10 w/m2 körüli. A lagjobb napelemek hatásfoka 5%, ezután tehát a termelt villamosáram 0,5 W/m2, vagy egy négyzetkilométerre átszámítva 0,5 MW/km2. A Balaton területe 600 km2, ha tehát a teljes balatont beborítanánk fényelemekkel, a termelt villamosenergia 300 MW lenne. A Paksi Atomerőmű egyetlen blokkja ezzel szemben 440 MW teljesítményt ad le. Az egész Balaton területe nem fedezné a paksi reaktor egyetlen blokjának a teljesítményét sem.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!