|
|
 |
MZ per X
2000-06-19 23:49:10
|
49
|
Balmaz,
Köszi a kiegészítést. Nagyon szépen fölmondtad az anyagot. Ezzel Bede Gábornál, vagy Csom tanár úrnál már eséllyel pályázhattál volna a bélásra... ;-)
Komolyra fordítva a szót, én a korábbi hozzászólásomban csak a VVER-ek és az RBMK-k közötti nagy különbségre próbáltam rámutatni, ami a reaktivitástényezőt illeti. (Vagyis, hogy hőmérsékleti perturbációkra, --különböző áttéteken keresztül,-- hogyan reagál a reaktivitás). A dolgot még bonyolítja a teljesítmény-függés, hogy a xenon mérgezettséget ne is említsem, de ebbe már ne menjük bele...
Emlékeim szerint a szabályozó kazetták alatt ott van a follower, ami felhúzott állapotban majdnem úgy viselkedik, mint egy "normál" üzemanyag kazetta.
Én is úgy tudom, hogy a Csernobil típusú grafitos erőművekkel nyugaton sokkal korábban felhagytak. Kár, hogy az oroszok nem tanultak az ő példájukból. Egyébként szergejék elég intenzíven fejlesztik az "új generációs" reaktorukat, a VVER-640-et. Ez nagyon hasonlít az 1000-eshez, de a teljesítményből visszavettek és kiegészítették egy rakás passzív "advanced" komponenssel. Ezzel akarják mielőbb kiváltani a még működő RBMK-kat és az első generációs VVER-440-eket.
Kapcs ford! Különben egész szépen összecsődült itt ebben a topikban a nukleráj... ;-) Pusszantok minden szakmabélit és érdekődő outsidert egyaránt! Szóval, kutassuk inkább az antigravitációt, meg olvassunk több Egely-t, mert még egy-két ilyen Schröder-JóskaFuser effektus, oszt mehetünk kapálni... a repcefődre olajér'...
No, ennyit mára a tudományok újdonságaiból. Begerj... Kikapcs...
Üdv: --Köbüki--
|
|
A hozzászólás:
 |
Balmaz
2000-06-19 22:10:47
|
44
|
A nyomottvizes reaktorokban nem kell forrni a viznek ahhoz, hogy a magasabb homerseklet fekezze a lancreakciot.
1. Ha a viz melegszik, akkor csokken a surusege (kitagul), ami miatt csokken a neutronlassito kepessege. A neutronok atlagos energiaja megno, emiatt megno a neutron eselye arra, hogy nem egy U-235 magot hasit el, hanem egy U-238 magba befogodik. Igy a hasadasokban keletkezo neutronoknak nagyobb hanyada fog a lancreakcio szempontjabol elveszni. Ha eddig a reaktor 'neutronhaztartasa' ugy volt beallitva, hogy benne a neutronok szama allando, akkor a homerseklet megemelkedese utan a neutronok szama (es az azzal aranyos hoteljesitmeny) elkezd csokkenni.
2. Ha az uzemanyag melegszik, akkor a U-238 magok nagyobb valoszinuseggel fogjak be a neutronokat. Ez a Doppler-effektus. A folyamat kovetkezmenye ugyanaz, mint az 1. pontban: elkezd csokkenni a teljesitmeny.
3. Ha a viz forr, az hasonlo az 1. ponthoz: a gozbuborekok miatt a viz atlagos surusege csokken.
Az RBMK reaktorokban (Csernobil) a viz a csovekben nem elsosorban moderatorkent (neutronlassitokent), hanem reaktormeregkent (a neutronokat elnyelo anyagkent) viselkedett. Ezert ott a viz kitagulasa noveli a hasadast okozo neutronok szamat: a teljesitmeny noni kezd. Nevleges teljesitmenyen ezt kepes ellensulyozni az uzemanyag melegedese, de kis teljesitmenyeken nem. Es a balesetet okozo kiserlet pont a reaktorblokk leallitasa kozben tortent.
Az USA-ban is voltak az RBMK-hoz hasonlo reaktorok, valoban a fegyverprogram miatt. Nem urant suritettek, hanem plutoniumot termeltek. Aztan mikor lett eleg plutoniumok (talan az otvenes evek vegere), leallitottak oket, a fentebb leirt problema miatt. Tobbek kozott Teller Ede javaslatara.
A szabalyozas sem egeszen ugy van, ahogy Cowboy mondja... de mar igy is eleget irtam.
A Paksi Atomeromu honlapjat (www.npp.hu) ajanlanam en is mindenki figyelmebe.
Balmaz
(pronuklearis kockafeju mernokhallgato)
(mocskos atomlobbista)
(satobbi) |
|
Előzmény:
 |
Cowboy
2000-06-19 20:18:54
|
42
|
Eléggé tájékozottnak tünsz, de egy nagy tévedésedre szeretném felhivni a figyelmedet.
1-A nyomottvizes rektorok nem a magas hőmérsékletre állnak le maguktól, hanem amikor a kb. 270 C fokos viz az eltört csövön keresztül kilép rögtön göz halmazállapotu lesz. A primerköri viz nemcsak a höenergiät szállitja a höcserélök felé, hanem a gyors neutronokat lefékezi (bór hozzáadásával megnövelve a fékezö hatást, ez az egyik (finom) szabályozási mód) és a lassú neutronok adnak le höt. Ezért áll le a láncreakció! (A másik, amikor a szabályozó rudak bezuhannak a vészleállási pozicióba, a vasból készült rudak szintén lassitják a neutronokat, lecsökkentik az aktiv zóna uránium tömegét . Amikor vas rudakat kiemelik a zónából másik részük uránium tartalmu, igy nö a kritikus tömeg és elindul a reaktor).
2- A szimulátor központ számitógépeit semmiképpen nem hivnám nagyteljesitményünek, az a két VAX 760-as ( az 1millio utasitás/sec-el ) már akkor is elavultnak számitott, amikor átadták. Mivel a COCOM lista még életben volt, nem lehetett beszerezni a 8-9000-es szériát. A gépek cseréje viszont nemcsak a + HW miatt kerülne sokba, hanem újra kéne az egész rendszert hangolni. Ez fél évbe tellett, a legjobb ügyeletes mérnökök segitségével, nem érné meg lecserélni öket. Csernobil ugyan nagy lökést adott a befejezéshez, de az alapgond az volt, hogy egy reaktor inditás több napig tart, a személyzetnek soha nincs lehetösége az egész folyamatban részt venni, egyetlen rossz lépés a reaktor vészleállásához vezethet, ami több napos kiesés és nagy bevétel csökkenés.
3- Nemcsak a kiégett fütöanyagot kell biztonságosan, több száz évig tárolni, hanem az elhasználodott alkatrészeket, szerszámokat, ruhákat is. Amik ugyan nem magas sugárzásuak, de nem lehet hagyományos úton újra feldolgozni. A másik gond, a magas beruházási és karbantartási költséget 30 év alatt kell behozni, ugyanis ennyit számolnak, amig az erös elszennyezödés miatt az egészt be kell betonozni.
4-A csernobili erömühöz hasonlóak az Usában is vannak. Elsö számú feladatuk az uránium sürités az atombombához. A “hulladék” energiával fütenek és termelnek áramot. Tehát ezek a reaktorok nem energia termelésre lettek tervezve.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|