Keresés

Részletes keresés

Cowboy Creative Commons License 2000-06-19 23:00:30 47
Hiába provokálsz, nem árulom el melyik magyar és amerikai atomerömüben dolgoztam.
Balmaz Creative Commons License 2000-06-19 22:26:08 45
Azok a vasrudak boracelbol (hosszu o :) vannak, es mindegyik aljahoz egy uzemanyag-kazetta van erositve. Normal korulmenyek kozott az uzemanyagot tartalmazo resz van a reaktorban, ha le kell allitani, akkor benyomjak/leejtik, es a boracelos resz kerul egy magassagba a zonaval. Ezek a biztonsagvedelmi kazettak. Ilyenek a szabalyozo kazettak is, csak azoknak nem csak ez a ket allapota van, altalaban a ketto kozott all valahol.
Ez az egesz csak a VVER-440-re vonatkozik.

A kadmiumot (ezust-indium-kadmium otvozet) a nyugati nyomottvizes eromuvekben alkalmazzak, ott a szabalyozo rudak az uzemanyag-kotegekbe nyulnak be.

A hozzászólás:
Dr. Lecter Creative Commons License 2000-06-19 21:48:01 43
"4-A csernobili erömühöz hasonlóak az Usában is vannak. Elsö számú feladatuk az uránium sürités az atombombához."

Biztos vagy ebben?

Ja, a vasrudak meg kadmiumból vannak, urán meg aztán végképp nincs bennük.

Hannibal

Előzmény:
Cowboy Creative Commons License 2000-06-19 20:18:54 42
Eléggé tájékozottnak tünsz, de egy nagy tévedésedre szeretném felhivni a figyelmedet.
1-A nyomottvizes rektorok nem a magas hőmérsékletre állnak le maguktól, hanem amikor a kb. 270 C fokos viz az eltört csövön keresztül kilép rögtön göz halmazállapotu lesz. A primerköri viz nemcsak a höenergiät szállitja a höcserélök felé, hanem a gyors neutronokat lefékezi (bór hozzáadásával megnövelve a fékezö hatást, ez az egyik (finom) szabályozási mód) és a lassú neutronok adnak le höt. Ezért áll le a láncreakció! (A másik, amikor a szabályozó rudak bezuhannak a vészleállási pozicióba, a vasból készült rudak szintén lassitják a neutronokat, lecsökkentik az aktiv zóna uránium tömegét . Amikor vas rudakat kiemelik a zónából másik részük uránium tartalmu, igy nö a kritikus tömeg és elindul a reaktor).
2- A szimulátor központ számitógépeit semmiképpen nem hivnám nagyteljesitményünek, az a két VAX 760-as ( az 1millio utasitás/sec-el ) már akkor is elavultnak számitott, amikor átadták. Mivel a COCOM lista még életben volt, nem lehetett beszerezni a 8-9000-es szériát. A gépek cseréje viszont nemcsak a + HW miatt kerülne sokba, hanem újra kéne az egész rendszert hangolni. Ez fél évbe tellett, a legjobb ügyeletes mérnökök segitségével, nem érné meg lecserélni öket. Csernobil ugyan nagy lökést adott a befejezéshez, de az alapgond az volt, hogy egy reaktor inditás több napig tart, a személyzetnek soha nincs lehetösége az egész folyamatban részt venni, egyetlen rossz lépés a reaktor vészleállásához vezethet, ami több napos kiesés és nagy bevétel csökkenés.
3- Nemcsak a kiégett fütöanyagot kell biztonságosan, több száz évig tárolni, hanem az elhasználodott alkatrészeket, szerszámokat, ruhákat is. Amik ugyan nem magas sugárzásuak, de nem lehet hagyományos úton újra feldolgozni. A másik gond, a magas beruházási és karbantartási költséget 30 év alatt kell behozni, ugyanis ennyit számolnak, amig az erös elszennyezödés miatt az egészt be kell betonozni.
4-A csernobili erömühöz hasonlóak az Usában is vannak. Elsö számú feladatuk az uránium sürités az atombombához. A “hulladék” energiával fütenek és termelnek áramot. Tehát ezek a reaktorok nem energia termelésre lettek tervezve.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!