|
|
 |
Cowboy
2000-06-19 20:18:54
|
42
|
Eléggé tájékozottnak tünsz, de egy nagy tévedésedre szeretném felhivni a figyelmedet.
1-A nyomottvizes rektorok nem a magas hőmérsékletre állnak le maguktól, hanem amikor a kb. 270 C fokos viz az eltört csövön keresztül kilép rögtön göz halmazállapotu lesz. A primerköri viz nemcsak a höenergiät szállitja a höcserélök felé, hanem a gyors neutronokat lefékezi (bór hozzáadásával megnövelve a fékezö hatást, ez az egyik (finom) szabályozási mód) és a lassú neutronok adnak le höt. Ezért áll le a láncreakció! (A másik, amikor a szabályozó rudak bezuhannak a vészleállási pozicióba, a vasból készült rudak szintén lassitják a neutronokat, lecsökkentik az aktiv zóna uránium tömegét . Amikor vas rudakat kiemelik a zónából másik részük uránium tartalmu, igy nö a kritikus tömeg és elindul a reaktor).
2- A szimulátor központ számitógépeit semmiképpen nem hivnám nagyteljesitményünek, az a két VAX 760-as ( az 1millio utasitás/sec-el ) már akkor is elavultnak számitott, amikor átadták. Mivel a COCOM lista még életben volt, nem lehetett beszerezni a 8-9000-es szériát. A gépek cseréje viszont nemcsak a + HW miatt kerülne sokba, hanem újra kéne az egész rendszert hangolni. Ez fél évbe tellett, a legjobb ügyeletes mérnökök segitségével, nem érné meg lecserélni öket. Csernobil ugyan nagy lökést adott a befejezéshez, de az alapgond az volt, hogy egy reaktor inditás több napig tart, a személyzetnek soha nincs lehetösége az egész folyamatban részt venni, egyetlen rossz lépés a reaktor vészleállásához vezethet, ami több napos kiesés és nagy bevétel csökkenés.
3- Nemcsak a kiégett fütöanyagot kell biztonságosan, több száz évig tárolni, hanem az elhasználodott alkatrészeket, szerszámokat, ruhákat is. Amik ugyan nem magas sugárzásuak, de nem lehet hagyományos úton újra feldolgozni. A másik gond, a magas beruházási és karbantartási költséget 30 év alatt kell behozni, ugyanis ennyit számolnak, amig az erös elszennyezödés miatt az egészt be kell betonozni.
4-A csernobili erömühöz hasonlóak az Usában is vannak. Elsö számú feladatuk az uránium sürités az atombombához. A “hulladék” energiával fütenek és termelnek áramot. Tehát ezek a reaktorok nem energia termelésre lettek tervezve.
|
|
 |
freeze flash
2000-06-17 00:57:39
|
32
|
A utolsó pár sort - bekezdést - én is alá tudom támasztani, habár már nem vagyok a "szakmában", legalábbis, ami a villamosenergia-ellátást illeti...
Több ismerősöm van pl. az AEKI-ben, és soxor megkérdeztem őket különböző biztonságtechnikai kérdésekről, ők hogyan látják. Legutóbb tavaly...
SZVSZ valóban biztonságos Paks.
De ez /nem/ csak az én véleményem.
Sokkal károsabbnak tartom/tartottam pl. a Bp. déli részén lévő vegyi üzemek működését.
Lehet, hogy nem olyan látványos, mint egy atomvillanás, vagy egy erőművi hiba - Csernobil következményeinek jelentős része megelőzhető lett volna, ha az a hüje politika nem ugat bele a tájékoztatásba, a qrva anyjukat!!!! - de Tétényben minden napszakban lehetett tudni, merről fúj a szél. Csak úgy szagról... :-( Azok az anyagok nyilván nem károsak az egészségre, csak roppant büdösek. Ugyebár.
Ez hasonlatos ahhoz, amit a közúti közlekedés, és a repülőgépek által elszenvedett balesetek arányáról tudunk. Relatíve sokkal biztonságosabb a repülőgép, mint pl. egy autó, viszont ott, ha balhé van, akkor az majdnem tutti, hogy sok ember hal meg egyszerre, és az összes sajtótermék arról ugat... Ennek dacára mégis elég sokan repülnek... :-)))
Üdv
ff
|
|
A hozzászólás:
 |
MZ per X
2000-06-17 00:28:41
|
31
|
Tom Sawyer barátunk nagyon jól látja a helyzetet. Csernobilt több tényező szerencsétlen együttes hatása okozta. Alapvetően egy kiforratlan, abszolút túlhaladott technikát képviselő típus az RBMK. Vegyük sorjában:
Ilyen grafit moderátoros reaktorokat sehol sem használnak máshol a világon. Az 50-es években abbahagyták a fejlesztést, épp egy szerencsésen végződött grafit-tűz miatt. Ha jól tévedek, valahol egy angliai kísérleti reaktorban...
Az RBMK-nál hiányzik a hermetikus tér (=containment, definiciót ld. korábbi hozzászólásoknál). A reaktor-csarnokot mindössze egy hagyományos épület és tető választotta el a külvilágtól, amit az első mechanikai lökéshullám simán felnyomott...
Az RBMK egy túlságosan "nagy" reaktor. Ezen azt kell érteni, hogy hajlamos az inhomogenitásokra, vagyis pl. a xenon koncentráció az egyik csücskében ennyi, de fél méterrel odébb egészen más. Ez is egy kiváltó ok volt...
Emberi tényezők ("humán faktor"): alapvetően egy végig nem gondolt, meg nem tervezett kísérletből indult az egész. A kísérlet úgy lett kierőltetve, hogy közben az automatikus vészhűtő rendszert kézzel kibénították. Ez kb. olyasmi, mint ha az autód fékcsövét azért vágnád el, hogy megnézhesd, meddig tudsz elgurulni fékezés nélkül. Felelőtlenség? De még mekkora!!!
Mulasztás-2: az üzemeltetési szabályzat előírta, hogy adott mennyiségű (azt hiszem 30) szabályozó rúdnak mindig a reaktorban kell maradnia, mert instabilitás léphet fel. Ennek ellenére, amikor a teljesítményt már nem tudták máshogyan növelni, az oprátorok kihúzták majdnem az összeset, talán 5 maradt benn. Felelőtlenség? Sajnos, az. A következményeket mindnyájan ismerjük...
A mi paksi reaktoraink teljesen mások, azok ún. nyomottvizes típusúak. Itt a primer és szekunder kör a gőzfejlesztőn keresztül el van választva egymástól. A primer kört egy hermetikus zárt tér veszi körül. Ez úgy van méretezve, hogy egy súlyos baleset során se kerülhessenek ki szennyező/sugárzó anyagok a környezetbe. A VVER tipusnak negatív a hőméréklet-reativitás koefficiense, azaz növekvő hőmérséklet során a láncreakció magától megszűnik. És még sorolhatnám az alapvető koncepcióbeli különbségeket, ami miatt Paksból sohasem lehet Csernobil...
Néhány további info: a paksi személyzet megfelelő kiképzését, gyakorlását egy szimulátor központban végzik. Ez az erőmű vezénylőjének 1:1-es másolata. A mögötte lezajló fizikai folyamatokat nagyteljesítményű számítógépek szimulálják. Így egy operátor becsukott szemmel is tudja, hogy egy adott baleseti szituáció során mi fog bekövetkezni és van-e esetleg teendője, be kell-e avatkoznia egyáltalán, ha igen, mit és hogyan...
Más: a Nuclear Engineering International c. rangos nemzetközi szaklap időről-időre közli a világ atomerőművi egységeinek 300-as top listáját. Nos, ezen a listán a paksi 4 blokk mindig az első 20-25 között szerepelt a biztonság tekintetében. Ez azt jelenti, hogy bizony a Paksi Atomerőmű a világ 20-25 LEGBIZTONSÁGOSABB erőművei közé tartozik!!! Ez (is) az oka, hogy nem hallani semmi negatív kritikát, sem a EU-tól, sem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől.
Ez itt a reklám helye: "Paks, keep up good work!" ;-)
Üdv: --Köbüki--
|
|
Előzmény:
 |
tom sawyer
2000-06-16 19:19:03
|
29
|
Szerintem az atomeromu az egyeduli megoldas hosszutavon a villamos energia eloallitasara.Ugyanis a fosszilis energiahordozok kornyezetszennyezese a legnagyobb(uveghaz hatas)es mar nincs is tul sok a koolaj es foldgaz keszlet kb.50 evig eleg.Hazankban a szel es viz energia komolyabban szoba sam johet(tenger aramlatok hianya).Csernobilrol meg annyit, hogy meg egy ilyen volumenu katasztrofa bekovetkezesenek a valoszinusege eleg csekely(fobb okok:az RBMK tipusu reaktorok kiforratlansaga,a tervezok nem vettek figyelembe a hatranyos tulajdonsagait pl;Teller effektus.A kezelok nem voltak kioktatva.Kiserleteztek a cel az uzembiztonsag fokozasa volt csak pont visszajara fordult).
Ajanlom nezzetek meg a paksi atomeromu honlapjat:
www.atomeromu.hu
(bocs az ekezetekert) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|