Keresés

Részletes keresés

mgabor Creative Commons License 2000-05-26 15:46:37 135
Nagyon szépen leírtad!

Itt két érdekes dolog van.

Az egyik az, hogy az ember mennyire és hogyan rezonál egy ilyenre.

A másik az, hogy szóközökkel együtt 1777 karakter (azaz mindenféle tömörítés nélkül is csak 1,7Kbyte) segítségével bennem is létrehozhatod majdnem ugyanezt az élményt.

mgabor

haliho Creative Commons License 2000-05-26 15:46:07 134
Szia AttiM!

Csak részben tudok egyetérteni. Én is jártam Ausztriában, helyenként tényleg gyönyörű. De az az érzésem, hogy az osztrákok valószínűleg éppúgy nem látják meg a szépségét, mint mi Budapestét, vagy a falunkét. Jönnek ide is túristák, és elájulnak, hogy milyen szép ez a Budapest. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én Belgiumban több múzeumot, nevezetességet láttam a kint töltött fél év alatt, mint itthon. Szégyen, de így van.

Én is Budapest mellett lakom egy kis faluban, és az is nagyon szép, csendes, madarak, stb. Egyszóval azt akarom mondani, hogy itthon is meg lehet találni a boldogságot! Én ráadásul szeretem is ezt az országot, sok rokonom, barátom él itt, közös az élményanyagunk, a gondolkodásunk, itt vannak a gyökereim, bármilyen hülyén hangzik, de tudom mind a négy nagyszülőmről, hogy hova temették őket (lásd 100 év magány), stb., stb. Itthon vagyok.

haliho

A hozzászólás:
AttiM Creative Commons License 2000-05-26 15:13:18 133
Hát, lehet, hogy most jól belepancsolok, de arra gondoltam, hogy mégiscsak ideírnám a - nem tegnapi, de - keddi napom krónikáját. Illetve csak néhány érzést.
Kedden munkahelyből kifolyólag Grazba autóztunk egy kollégámmal. 850 km volt összesen oda-vissza, visszafelé már nagyon gyorsan jöttünk: 3,5 óra alatt tettük meg a 400 km-t (140-150 km/óra...)
Az út az Alpok lábánál megy végig, és olyan szép volt, de olyan! Csak néztem a hegyeket, völgyeket, fenyveseket, mezőket, a domboldalon álló házakat, meg a legelő bocikat és annyira odaképzeltem magam...!
Olyan szívesen élnék ott, nem is az életszínvonal miatt (bár az is vonz persze), hanem az a szépség, amiben benne élnek az ottaniak és nem csak néhány hétig, hanem ott is maradnak. Látják a tavaszt, az összes mezei virággal, a nyarat, az őszt a színeivel és a telet is, ami különösen hangulatos lehet ott, a hegyek között. Talán nem olyan viháncolós jókedv lehet ott élni, hanem inkább a csöndes öröm, az elgondolkozós, kicsit befeléforduló boldogság.
Elnéztem a völgyekben megbúvó kis falvakat, ahol leginkább a templomtorony látszik: ez télen, hóesésben olyan lehet, mint a mesében: Holle anyó és Mary Poppins lakik ott és talán az ottani emberek is mások, talán kicsit ők is benne élnek a mesében.

Aztán lehet, hogy az élet teljesen más, de én mégis így képzelem. És szívesen laknék ott. Pedig talán nem is lehet okom panaszra, vidéken lakunk egy falu szélén (Pesttől 28 km-re), de nem olyan szép és főleg nem olyan nyugodt.
Én nagyon várom, hogy megvalósuljon a földi Paradicsom, hogy megvalósuljon egy békés emberi társadalom, ahol mindenki maradéktalanul boldog lesz, egészséges környezetben fizikai, szellemi és érzelmi egészségben. Amikor ez megvalósul, szeretnék olyan helyen élni, mint amit láttam kedden.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!