|
|
|
|
 |
Jozsó
2000-05-24 13:04:31
|
55
|
Bocsi, lehet, hogy férlre érthető voltam, nem a -né-k ellen írtam, hanem azok ellen, akik azt mondák, hogy "nehogy már valami is a nevembe kerüljön a férjeméből, mert én egy individum vagyok!"
Valahogy úgy érzem, hogy, ha a feleség nem épít be valamit a nevébe a férje nevéből, akkor eleve úgy kezdik el a házasságot, hogy úgyis el fognak válni. Ez számomra nem szimpatikus (konzervatív vagyok) mivel mi a feleségemmel úgy házasodtunk össze, hogy ásó-kapa-nagyharang. |
|
A hozzászólás:
 |
földikutya
2000-05-24 12:06:22
|
53
|
Jozsó,
ne légy ilyen szigorú :))) Szerintem is az a legnormálisabb megoldás, ahogy ti, meg mi csináltuk, de elfogadom, hogy másnak más tetszik - és senkit sem akarok meggyőzni az igazamról. Nekem egy percnyi fejtörést nem okozott az egész, de hát van olyan, akinek ez láthatóan komoly gondot jelent. De azért hagyjuk meg a boldog öregkor + unokahegyek lehetőségét a -né nevű asztaltársknak is...
fk |
|
Előzmény:
 |
Jozsó
2000-05-24 11:16:23
|
51
|
Halihó,
Nálunk a feleségem az én vezetéknevem mellé barkácsolta a saját keresztnevét. Itt írták néhányan, hogy milyen szörnyű, hogy a házasságban fel kell adni az egyéniségüket (illetve az egyéniségük feladását a név változtatással kell jelezniük). Szerintem pontosan ez különböztet meg két házasságot egymástól. Az egyikben fel tudják adni a felek az egyéniségüket (a feleség egy értelmes mértékben képes magát a férj alá rendelni), a másiknál mind a két fél szuper önnáló marad, a feleség nem veszi fel a férj nevét, mert az tiszta középkor, stb. Nos, az első típusú házasságból később boldog öregkor lesz unoka hegyekkel, a másodikból meg válás, csonka család, öregen meg a magány. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|