Keresés

Liberális nemzsidózás.

Mostanra sikerült elolvasnom Aczél Endre cikkét. Sot, már elsore meg is értettem. Valaki egyszer azt mondta, hogy amikor egyszer az ember - újságiró is az - leül, hogy megírjon egy cikket, azt dühbol nem teheti. Még az is lehet, hogy ezt o maga nyilatkozta...persze a cikk szerint ez csak RÁ nem vonatkozik.

Nézzük a tényeket. Jegyzetében Aczél Endre csak így, „Korán Kelo Csurkistának" szóló musorként aposztrofálja a Vasárnapi Újságot. Ha ez így van, bizony jobb lesz vigyázni, kedves liberális médiaguruk, politológusok, slepp. Mert a Gallup szerint a musort több mint 1.5 millió ember hallgatja. Ha ennyien szavaznának a MIÉP-re, az SZDSZ nem tudna olyan helyre ülni a parlamentben, hogy a szomszédja ne a MIÉP legyen. Borzasztó jövokép...

Aczél persze rögtön megcimkézi azokat az embereket, akikről ír. Lakatos MIÉP-es - ez liberális körökben azzal egyenlo, mintha azt mondanák pedofil - sőt, „a pártelnök mai bizalmas barátja". Azt nem írja mely párt elnökének bizalmas barátja, de a folyamatos Vasárnapi Újság ellen folyó támadások ismeretében ne legyen kétségünk, nem Magyar Bálint bizalmas barátja Lakatos Pál. Szóval nem mondja ki, de sejteti...Tehát, ha Aczél nem mond ki valamit, de sejtet, az elfogadható, ha Lovas, az bűn. Más szemében a szálkát, mondja Jézus - aki szintén zsidó volt, de nevét soha soha nem tenném a Lovas által felsorolt emberek közé - magunkéban azonban a gerendát sem.

Íme a lsita:
„Vámos Miklós,Tamás Gáspár Miklós, Haraszti Miklós, Herczog Edit, Fischer Iván, Eörsi István, FehérKlára, Vásárhelyi Mária, Tom Lantos, Kertész Imre, Bródy János."

De marad a kérdés, hogy a felsorolt emberekben mi a közös. Annyi mindent mondhatnánk. Mondhatnánk, hogy folyamatosan rossz hírünket keltik külföldön. Mondhatnánk, hogy Magyar Bálint bizalmas barátai, liberálisok...hogy csak négyévente ellenzékiek. Mondhatnánk, de nem mondhatjuk, mert Aczél szerint „nos az" a közös. Már a megfogalmazás is ködös. Sejtet, ahogy szerintük Lovas is sejtet. Aczél hangsúlyozza, hogy már a nevekbol is tudható, sot sandán sejtetheto, hogy a nevek mögött lévo emberek zsidók. Sehol egy Gelb, egy Rosenfeld, egy Roth, egy Sonnenfeld vagy egy Feldman. A kedves hallgató - mondjuk közepes tájékozott polgár - mindenre gondolna és gondol is. De Aczél megmondja, hogy mi a közös bennük, ez pedig a „közös származás, közös gonoszság, közös bun." Nekünk nem kell azon gondolkodni, hogy mire gondolt Lovas. Majd Aczél megmondja. Sot itt nem áll meg, mert onnantól, hogy Lakatos Csurka „bizalmas barátja", sot a musor maga is antiszemita, eljut addig, hogy az adófoszerkeszto, de még az adóigazgató is az. Miért? Ha nem lennének azok, bizony nem engednék, hogy ez történjen a közszolgálati rádióban.

Aczél itt sem áll meg. Arra is gondol, hogy mi az amivel ne is védekezzenek: arra, hogy a lista liberális embereket tartalmazna. „Ne érveljenek ezzel!"- írja Aczél. Miért? Mert a harmincas évek óta itthon a liberális jelzo gyakorlatilag zsidót jelent. Na itt álljunk meg egy szóra! Itt Aczél sok olyan liberális ember emlékét becsteleníti meg, akik maguk nem voltak zsidó, és azokat is megalázza, akik - pl jómagam is - zsidó származásuk ellenére - reflex, de miért ellenére? - konzervatív származásúnak mondják magukat. Ez amolyan összekacsintós játék, mint amikor a Szombat címu újságban egy ismert muvész arról beszél, hogy közismerten több zsidó található meg a kultúrális életben, mint ahány nemzsidó. Ezt lehet...így lehet...mert ezt ők teszik. „A kommunizmusban pedig liberálisból cionistává lenni - az csak egy lépés volt, az ellenségkép újraformázása, újraideologizálása." Innen már csak egy lépés eljutni oda, hogy az antiszemitizmus réme fenyeget, pakoljunk össze, tartsuk becsomagolva boröndünket, mert SOAH - nem elírás - sem lehet tudni. Ez az a sejtetés, amit azok sejtetnek, akikről most valamit sejtetnek.

„P. S. Hölgyeim és uraim! Hát nem különös, hogy Magyarország antiszemita hírbe hozása ellen éppen egy olyan ember emel szót, aki leplezetlenül zsidózik?" - Azok kedvéért, akik nem tudják, mit jelent a P.S., most elmondanám. Utóirat. Most azonban így divatos írni. Néhány éve talán még oroszul illett volna rövidíteni, de most már csak így, P.S.

BEANY

Lovas, mint azt gyanítottam is, roppant megnyerő személyiség, már ha valaki kedveli az ilyen enyhén mácsós, az életet merőkanállal hörpölő, extravertált típust. Számomra mindenestre hiteles figurának tűnt, fölöttébb emberinek, olyannak, aki szeret dicsekedni életének materiális részével, lelki nyűgeit viszont férfias szeméremmel rejtegeti. Kétségkívül őszinte, de nem önmagát naivul kitakargató ember, aki egyetlen meglepetést okozott nekem: közel sem éreztem olyan markáns paranoid hajlamot rajta élőben, mint azt néha egyes írásai alapján gyanítottam. Egyébként is, akit ennyi színvonaltalan és nemtelen támadás ér, akkor tűnik inkább patologikusnak, ha a paranoia leghalványabb nyomát sem hagyja felfedezni magán. Elég sok ostoba kérdést tettek fel neki balról, jobbról, amelyekre a maga amerikaiasan pragmatikus és villámgyors eszejárásával mindig azonnal megtalálta a megfelelő és konfliktussimító választ. Istenem, hányszor provokálhatták már életében! Nekem persze nem szívem csücske sem L.I., sem ez a fajta stílus, de el kell ismernem, hogy nagy koponya és nem kisebb életművész, ami azért nem mindennapi párosítás (főleg nem magyar újságíróknál).

Megjegyzés:

Érdekes módon a szélsőbalon inkább elfogadták aznap este a Móra Kollégiumban, mint MIÉP-es oldalról. Ez abból is fakadhat, lehet, ez sokakat meglep,hogy MINDEN kérdésre függetlenül a kérdező személyétől, pártállásától, és a kérdés minőségétől egyforma tisztelettel és figyelemmel reagált. Komplett ostobaság lefasisztázni Lovast, de ha valaki egyszerre állítja, hogy fasiszta és hülye, az komoly logikai hibát is elkövet: ti. amennyiben a másik ember jószándékú véleményének tisztelete csak színlelés részéről, egyfajta gladiátori technika, hát nagyon okos kell, hogy legyen. Egyébként az is, ettől függetlenül.