Kedves nereusz!
Agamemnón realizálta a hitét nem, amikor Iphigeneiát feláldozta? Ugyanígy tett pl. Ábrahám is? Nem volt kérdés a jó és a rossz, vagyis az etika. Mindketten felvették a keresztjüket nem törődve az üdvükkel. Ám végül az üdv is az övék lett hisz Iphigeneiat Artemisz elragadta, s Izsák helyébe is áldozati állat került (az áldozat állat, mondja a Brihadaranyaka Upanisad is). Lemondtak az üdvükről és megnyerték azt.
Jézus nem prédikált erkölcsről, morálról, hanem élte az egyetlen fontos dolgot. Élte, amit mondott és mondta, amit élt.
A Kierkegaard idézettel alapvetően egyetértek.
De miért ne lehetne a hitet tudásnak nevezni? Nem irracionális tudásnak /mint aminek azt hiszem Mumu tartja :)))/, hanem szupraracionális tudásnak. Te azt hiszem sokkal jobban otthon vagy a görögben, így megkérdezem, lehet-e a pistist pontosan hitnek fordítani, mint ahogy a modern nyelvekre ezt teszik? Nem inkább hűség, bizalom értelemben kell é felfogni? És szembeállítható-e a gnószisszal, ami tulajdonképpen nem is tudás, hanem inkább ismeret? A szeretet ismerete, ld. a két legfőbb parancsolatot.
Kedves Mumu!
Nemnemnemnem! A metafizika nem menekülés. A menekülés a filozófia, az ideológia, a technológia, a tudomány, az etika, a vallás. Az ezek mellett való elkötelezettség a leállás, mikor felállítasz magadnak egy szép kis kuckót és ott jól el vagy, csakhogy az élet szelei pont ezeket a kuckókat viszik el. (Ezért lehet feltenni egy másik topicban pl. olyan kérdést, hogy te miért vesztetted el a hited?). Persze az élet praktikus oldalához ezen utóbbi dolgok kellenek. De ezek csak kellékek, én is használom őket, ha kellenek "az élet viharában", de a kellékeket nehogy már összetévesszük az élettel. A metafizika azonban mindezeknek az alapja, mert a metafizika az egyetlen terület, amely kizár minden szisztematizációt, s így nem rendszerez és épp ezért semmiféle formulába nem zárható. Tudom eza rendszerező európai intellektusnak felfoghatatlan - itt siklott ki Arisztotelész is. Leibniz azt mondta, hogy "minden rendszer igaz abban, amit állít és hamis abban, amit tagad". Vagyis, ahogy szisztematizálódik annál több dolgot tagad, vagyis egyre jobban korlátozódik, hiszen, ami a koncepcióján kívűl áll azt tagadni kénytelen. A metafizika az a nézőpont, ahol ezek az ellentétek feloldhatók, pontosan annak okán, hogy nincsenek ellentétek. A dolgok nem-duálisak.
Szeretettel: Henoch
És Áldott Ünnepeket! |