|
|
 |
iudex
2000-04-25 17:00:30
|
217
|
Tulajdonképpen igazad is van, nagyobbik részben. Ugyanakkor néha az a benyomásom, mintha a természet védekezne ellenünk kézzel-lábbal, ahogy tud, mert annyira tönkretesszük. AIDS, daganatos betegségek, allergiás betegségek, mindez -és még sok más- nem életkorfüggők. Igaz, hogy az Alzheimert nem ismerhették, jobbára. De ahogyan bizonyos járványszerűen vagy tömegesen jelentkező kórokat legyűrt az orvostudomány (pestis, himlőfajták, részben a TBC etc.), nyomban jöttek az újak. Fogadásom van rá, hogy mihelyt megtalálják mondjuk az AIDS ellenszerét, újabb ismeretlennel kell felvenniük a versenyt. Lehet, hogy tényleg pesszimista vagyok? :))
A többiben teljesen osztom nézeteidet.
Na. Ha ilyen jól megvagyunk, lassan át is mehetünk egy másik topicba, hogy jól összevesszünk, nem? :)))))))) |
|
A hozzászólás:
 |
Urby
2000-04-25 16:20:00
|
216
|
Hogy ismét filozófiai síkra tereljem a kérdést, nem tudom, kitől származik, de igaz: a tudás egy gömb, ami a felszínén érintkezik a nemtudással. Minnél nagyobb a gömb, annál nagyobb a felszíne. Az orvostudományra aktualizálva, minnél több betegséget lehet gyógyitani, annál több olyan betegség jelentkezi, ami korábban azért nem jelentett problémát, mert az emberek meghalta vérmérgezésben, tüdőgyulladésban, pestisben, vagy akár éhenhaltak. 200-300 évvel ezelőtt nem jelentett eü. problémát pl. az Alzheimer, mert az emberek nem érték meg azt a kort, hogy Alzheimeresek legyenek. Ugyanakkor újabb betegségek jelentkeznek, amit már az ember idézett elő azzal, hogy megváltoztatta a környezetét. Így ezeket a betegségeket is gyógyítani kell. (Nagyon érdekes cikket írt az átruházott evolúcióról Csaba György az áprilisi Természet Világában Homo biomanipulatus címmel) És a körhinta forog tovább, ráadásul egyre gyorsabban. És itt lehet nagy szerepe az egyházaknak, és nem csak a katolikusnak (hogy visszautaljak a topic címére), hogy az erkölcsi alapelveket (Tízparancsolat) visszahelyezze az eredeti rangjára. Csak ne legyen türelmetlen és erőszakos, ne törekedjen kizárólagosságra, mert akkor ellenkező eredményt érhet el.
Urby |
|
Előzmény:
 |
iudex
2000-04-25 13:51:31
|
215
|
| Igazad van, ám nem véletlen, hogy hasonló helyzetekben az orvoslást hozom fel példának. Hiszen ez az a terület, ahol rengeteget lehet használni, de ártani is. Ugyanakkor hihetetlen az a technikai szint, amit e tudomány elért. Transzplantáció, a sebészet bizonyos ágai etc. Ennek ellenére döbbenetes, mennyire nem áll arányban a fejlettség az eredménnyel. Abban is egyetértünk, hogy korántsem arról van szó, hogy mindenhol minden rendben, csak az orvosok gonoszabbak a nagy átlagnál, dehogy. Csak olyan ez, mint az állatorvosi ló. Ráadásul előbb vagy utóbb mindenki valamilyen formában bekerül a 'darálóba', tehát a bőrén érzi. És ott a kulcs, amit magad mondasz: ilyen a világ. Ilyen felületes, értékválságos az életünk. Ezt látom igazi gondnak, mindenekelőtt ezt kellene orvosolni.Valahogy úgy vagyunk, mint egy vak ember. Látása nincs, de tapintása, hallása sokszorta fejlettebb, mint a látóké. Mégis, vajon teljesen képes pótolni két 'túlfejlett' érzékszerve a látást? Szvsz ez kizárt. Hát nálunk a túlfejlett szerv a technikai "fejlődés", a látás hiánya meg az erkölcsi érzékünk jelenlegi átlagszintje. S ez valóban az élet minden területére hat. De hogy valami misztikusat is mondjak, sokszor eltűnődöm mostanában, megfejthető-e az oka annak, hogy amennyi súlyos betegséget legyőz a tudomány, legalább annyi és ugyanolyan súlyos, ha nem még rosszabb lép a helyükbe. Értelmezhető-e a probléma valahogyan? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|