Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
DcsabaS_ Creative Commons License 2000-04-12 08:36:45 150
Kedves Horusz!

Szerintem az American Beauty (1999) remek film, melynek értékét még az is növeli, hogy manapság egyre kisebb számban készülnek "gondolkodtató" filmek, mert hogy a moziba járó korosztály rohamosan fiatalodik, és elméjét korábban csak rajzfilmeken csiszolhatta. Ami egy kevéssé zavart a filmmel kapcsolatban, az csupán az, hogy az egyébként zseniális szemléletmód nem eredeti, hanem legalábbis az 1996-os Mon Homme (francia film) koppintása. Szóval az Amerikai szépség szemléletmódjának az amerikaiságáról tulajdonképpen szó sincs. Itt valami egyetemesebb dologról van szó. (Egyébként az "Az én pasim" is kapott díjakat, de mert nem amerikai, hát nem is annyit és olyat. Ettől függetlenül, akinek tetszett az Amerikai szépség, az ne hagyja ki Az én pasim-at sem (talán videóból kölcsönözhető)!)

Említetted még a
The Matrix (1999) c. filmet, mint ami a "nagyon hülyéknek" való (:-))). Nos tény, hogy a lövöldözős-verekedős jeleneteket még a nagyon-nagyon-nagyon hülyék is képesek lehetnek felfogni és élvezni, és ezen illetők csakis ezt látják meg a filmből. Akik viszont mélyebbre ásták magukat a témában, azok sokkkkkkkalta többet fognak felfedezni a filmben, és leginkább csak azt kifogásolják, hogy ez is mertít, ráadásul igen sokat és sok más filmből. (Szerintem csakis azért nem kapott több Oscar-t, hogy az Amerikai szépséget lehessen megkoronázni.)

A Star Wars: Episode I (1999) tényleg kisgyerekeknek készült, de ha egyszer ők járnak moziba, akkor ez így is van rendjén.

Előzmény:
Horusz Creative Commons License 2000-04-10 10:12:13 145
Most láttam csak az AB-t . "Jó" film volt, Kevin Spacey jól játszott. De a színészi játék nem minden: lássuk, mi van a mélyben.

A film első látásra kritikának tűnik, de valójában egy emberről szól, és arról, hogy mi a helyes, és mi a helytelen.

Mi a helytelen, ami ezért szükségszerűen tragédiába torkollik?

- ha keményen megmondod a véleményed a munkahelyeden (ezzel elveszted jól kereső állásod)
- ha füves cigit szívsz
- ha tizenéves lánnyal akarsz kefélni
- ha elidegedsz a családodtól (a lányod elhanyagolod, a feleséged nem keféled, hanem rejszolsz az ágyban mellette)
- ha buzi vagy (vagy annak látszol) stb.

vagyis ha deviáns vagy, mert úgy viselkedsz, ahogy azt a közvélemény elítéli, ha túl szabadon akarsz élni, pontosabban: ha más vagy, mint az átlag!!!!!!

Az átlagamerikai ebben a filmben nem ismer magára, mert annyira tele volt zsúfolva problémákkal az egész, és annyira nem valószerű volt, hogy az ember inkább tarthatja tragikomédiának, mintsem társadalomkritikának.

De ha elfogadjuk kritikának, és a FC mellé tesszük, akkor láthatjuk, hogy a két film alaphangja hasonló: a rendszer elbaszott, mert a fogyasztói társadalomban az ember csak egy kanapéra és egyéb szarságokra gyűjtögető csődtömeg.

Mi akkor a megoldás?

1. FC: romboljuk le a bankokat, stornózzuk a bankszámlákat? Nyilván nem ez a helyes út. A gonosz Tylernek halnia kell, hogy ottmaradjon újra az átlagfogyasztó kispolgár. Mert az erőszak és az anarchia útja nem járható, káoszba torkollik. Nem szabad lázadni, a leghelyesebb, ha beépülsz a rendszerbe.

2. Éljünk máshogy, mint az átlag, rúgjuk fel a társadalmi normákat? Nem szabad, abból tragédia származik. A másnak itt is halnia kell. Nem szabad lázadni, a leghelyesebb, ha beépülsz a rendszerbe.

Mi szükség van álkritikára?

Hollywoodban úgy gondolták, hogy nem árt némi pluralizmus, egy kis kritika, csipkelődés, de persze nem úgy igazából, csak egy picit. Ez a gondolkodásmód Móricz: Rokonok című regényében jól tettenérhető: ellenzékre szükség van, de azért legyen gyenge. Itt: mondjuk meg keményen azoknak, akik intellektuállisabbnak tartják magukat annál, minthogy bedőljenek a Mátrix-féle ostobaságoknak, meg hogy beépülsz a rendszerbe, ezért kapjanak ők is valamit, amit mindenki nézhet, meg jelöljük Oscarra őket, ne rejtsük a propagandafilmeket véka alá, a legszínvonalasabb pedig kapjon a film egy csomó Oscart, hogy lássa a nép, itt aztán foglalkoznak a problémákkal, mert ők látják, hogy mi a baj, de a vége mégis ugyanaz legyen, mint mindig: ez a rendszer jó, csak nem szabad kilógni belőle, mert az tragédiát okozhat.

Végkövetkeztetés:

Hollywood most is azt állítja: éljen az átlagamerikai polgár és a fogyasztói társadalom! Szerintem mindig a ténylegességet tarsuk szem előtt, ne azt, hogy mit mondanak, sugallnak vagy mi van a papíron! A hatalomnak mindig az az érdeke, hogy a rendszer mellett propagáljon. A tömegnek viszont az az érdeke szerintem, hogy ne fogadjon el egy olyan rendszert, amelyben anyagilag és szellemileg nem (vagy egyre kevésbé) élhet függetlenül, nem bontakoztathatja ki a képességeit, mert a rendszer prostituálja őt. Vagy beépülsz és elfogadod, amit kínál a hatalom vagy vegetálhatsz pénz és siker nélkül. Egy demokráciában nem egyetlen értékrendszer van, hanem sokféle. Ma viszont egyetlen _hivatalos_ értékrendszer van: az élvezet és az egyéni boldogság. Minden más: deviancia, ezért "káros" (hisz a változtatás lehetőségét rejti magában, így nem kívánatos a mindenkori hatalom számára). Bulizz, szórakozz, és akinek mégsem tetszik ez vagy azt hiszi okos, az nézze az álkritikákat, és örüljön, hogy kimondják a rejtett gondolatait.

Egy apróság:

Ment itt a vita arról, hogy az az ürge buzi-e vagy sem. Tökmindegy, hogy buzi vagy nem buzi, mert ezzel csak azt akarta sejtetni Hollywood, hogy minden más, mint aminek látszik.

Hát szerintem is: azt hinnéd, hogy a két film kritika, valójában: öntömjénezés! Egy "hülyéknek" (FC) és egy "okosaknak" (AB) szóló rejtett propagandafilmről van szó. A "nagyon hülyéknek" pedig a Mátrix való, ami nyílt propagandafilm. Aki pedig infantilis vagy kisgyerek még, annak ott a Star Wars.

Bocs, ha kicsit hosszú voltam, de akarom: tisztán lássatok. Persze, mint mindig, most is szívesen szállok vitába...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!