Keresés

Előrebocsátom, hogy nekem tetszett a film.

Szerintem nem jól fogod meg, hogy a film szerint mi a rossz, és mi a helyes. Ez a film, szerintem nem egyszerűen társadalomkritika, hanem hét (ha jól számolom) ember meglehetősen jól körüljárt története. Ezért nem is lehetnek túlzottan leegyszerűsítő és általánosítható válaszok arra nézve, hogy mi a helyes, és mi nem. Egy dolog biztos. Többségük nem szeret úgy élni, ahogy él. Épp attól társadalomkritika IS a film, hogy azt mutatja, másképp nem nagyon lehet. Persze, felnagyítva és szelektálva. Mert ettől műalkotás. Az átlagamerikai életéről teljes hitelességgel csak kandikamerák segítségével lehetne meglehetősen unalmas filmet forgatni. De ez a film szatíra (is). Ezért lehet rajta rengeteget röhögni.

A homoszexualitásba nem kell belehalni, lásd a szomszéd párt. A főhős sem a pedofíliájába hal bele, mert hiszen semmi nem történik közte és a lány között, csak lelki síkon. A férfi nem magába a lányba, hanem a lehetőségbe, a fiatalságba, a szépségbe szeret bele. Ő az, akinek ezek után már nincsen semmi vesztenivalója, mert ő mindent megtett, amit tehetett. A másik, akinek már semmi vesztenivalója nincs, a gyilkos. Elvesztette mindazt, amit elveszthetett. Az egyedül fontos dolgot, a fiát. Ráadásul a főhős miatt, akire féltékeny a fia miatt, akitől várna valamit, amit már régen szeretne megkapni, és aki pont ezt nem adhatja meg neki. Hiába taszította el magától a fiát. A főszereplő miatt, és saját maga miatt. Ez a szál legalább olyan fontos, mint a "társadalomkritika". És hát van még számtalan másik is, de már így is eleget dumáltam.

Még egyszer: bocs..

A film első látásra kritikának tűnik, de valójában egy emberről szól, és arról, hogy mi a helyes, és mi a helytelen.

Mi a helytelen, ami ezért szükségszerűen tragédiába torkollik?

- ha keményen megmondod a véleményed a munkahelyeden (ezzel elveszted jól kereső állásod)
- ha füves cigit szívsz
- ha tizenéves lánnyal akarsz kefélni
- ha elidegedsz a családodtól (a lányod elhanyagolod, a feleséged nem keféled, hanem rejszolsz az ágyban mellette)
- ha buzi vagy (vagy annak látszol) stb.

vagyis ha deviáns vagy, mert úgy viselkedsz, ahogy azt a közvélemény elítéli, ha túl szabadon akarsz élni, pontosabban: ha más vagy, mint az átlag!!!!!!

Az átlagamerikai ebben a filmben nem ismer magára, mert annyira tele volt zsúfolva problémákkal az egész, és annyira nem valószerű volt, hogy az ember inkább tarthatja tragikomédiának, mintsem társadalomkritikának.

De ha elfogadjuk kritikának, és a FC mellé tesszük, akkor láthatjuk, hogy a két film alaphangja hasonló: a rendszer elbaszott, mert a fogyasztói társadalomban az ember csak egy kanapéra és egyéb szarságokra gyűjtögető csődtömeg.

Mi akkor a megoldás?

1. FC: romboljuk le a bankokat, stornózzuk a bankszámlákat? Nyilván nem ez a helyes út. A gonosz Tylernek halnia kell, hogy ottmaradjon újra az átlagfogyasztó kispolgár. Mert az erőszak és az anarchia útja nem járható, káoszba torkollik. Nem szabad lázadni, a leghelyesebb, ha beépülsz a rendszerbe.

2. Éljünk máshogy, mint az átlag, rúgjuk fel a társadalmi normákat? Nem szabad, abból tragédia származik. A másnak itt is halnia kell. Nem szabad lázadni, a leghelyesebb, ha beépülsz a rendszerbe.

Mi szükség van álkritikára?

Hollywoodban úgy gondolták, hogy nem árt némi pluralizmus, egy kis kritika, csipkelődés, de persze nem úgy igazából, csak egy picit. Ez a gondolkodásmód Móricz: Rokonok című regényében jól tettenérhető: ellenzékre szükség van, de azért legyen gyenge. Itt: mondjuk meg keményen azoknak, akik intellektuállisabbnak tartják magukat annál, minthogy bedőljenek a Mátrix-féle ostobaságoknak, meg hogy beépülsz a rendszerbe, ezért kapjanak ők is valamit, amit mindenki nézhet, meg jelöljük Oscarra őket, ne rejtsük a propagandafilmeket véka alá, a legszínvonalasabb pedig kapjon a film egy csomó Oscart, hogy lássa a nép, itt aztán foglalkoznak a problémákkal, mert ők látják, hogy mi a baj, de a vége mégis ugyanaz legyen, mint mindig: ez a rendszer jó, csak nem szabad kilógni belőle, mert az tragédiát okozhat.

Végkövetkeztetés:

Hollywood most is azt állítja: éljen az átlagamerikai polgár és a fogyasztói társadalom! Szerintem mindig a ténylegességet tarsuk szem előtt, ne azt, hogy mit mondanak, sugallnak vagy mi van a papíron! A hatalomnak mindig az az érdeke, hogy a rendszer mellett propagáljon. A tömegnek viszont az az érdeke szerintem, hogy ne fogadjon el egy olyan rendszert, amelyben anyagilag és szellemileg nem (vagy egyre kevésbé) élhet függetlenül, nem bontakoztathatja ki a képességeit, mert a rendszer prostituálja őt. Vagy beépülsz és elfogadod, amit kínál a hatalom vagy vegetálhatsz pénz és siker nélkül. Egy demokráciában nem egyetlen értékrendszer van, hanem sokféle. Ma viszont egyetlen _hivatalos_ értékrendszer van: az élvezet és az egyéni boldogság. Minden más: deviancia, ezért "káros" (hisz a változtatás lehetőségét rejti magában, így nem kívánatos a mindenkori hatalom számára). Bulizz, szórakozz, és akinek mégsem tetszik ez vagy azt hiszi okos, az nézze az álkritikákat, és örüljön, hogy kimondják a rejtett gondolatait.

Egy apróság:

Ment itt a vita arról, hogy az az ürge buzi-e vagy sem. Tökmindegy, hogy buzi vagy nem buzi, mert ezzel csak azt akarta sejtetni Hollywood, hogy minden más, mint aminek látszik.

Hát szerintem is: azt hinnéd, hogy a két film kritika, valójában: öntömjénezés! Egy "hülyéknek" (FC) és egy "okosaknak" (AB) szóló rejtett propagandafilmről van szó. A "nagyon hülyéknek" pedig a Mátrix való, ami nyílt propagandafilm. Aki pedig infantilis vagy kisgyerek még, annak ott a Star Wars.

Bocs, ha kicsit hosszú voltam, de akarom: tisztán lássatok. Persze, mint mindig, most is szívesen szállok vitába...