Keresés

Részletes keresés

Henoch Creative Commons License 2000-04-09 17:03:39 195
Kedves Mumu!

Azt hiszem csak részben értettél meg (lám nem lehet pontosan fogalmazni!). Nem azt mondtam, hogy az én világom univerzális (sajnos az egy szócskát csak egy helyre tettem ki, tehát helyesen: Te magad vagy egy a természeti törvényekkel, egy a gravitációval, egy az Istennel), hanem azt, hogy a világ univerzális. Az, hogy egy vagyok a gravitációval nem felel meg annak, hogy a gravitáció egy velem - ez utóbbi elképesztő önteltségre vallana s mellesleg azt, hogy én vagyok Isten. Azonban akárhogy is tiltakozol az érzeteket nem győzheted le, nem tudsz "bizonyítékot" szolgáltatni az érzeteken kívüli létezésre. Egyébként nem a megfogalmazhatósággal van baj, hanem a meghatározhatósággal.
Epic példájával: ez egy zongora! A zongoráról fényhullámok verődnek vissza. A fényhullámok fotonokból állnak, melyek a szemedbe jutnak. Tehát a zongora a szemedbe jutó fotonok sora? Hmm... Ha megtapintom az csak a zongora érzete és nem a zongora. A zongora szó is csupán egy hangsor (a német pl. Klaviert mond) és nem a zongora. Arról, hogy mi a zongora nem tudsz mondani semmit. És értekezhetsz róla ezeroldalakon keresztül, nem tudod meghatározni pontosan mi a zongora, a zongora csak zongora marad.
"létezik nélküled is, előtted is volt és utánad is lesz". Persze, hogy létezik, de csak akkor, ha valaki érzi, érzete van róla. És ez szorosan összefügg az "ÉN" kérdésével. Létezik? Hiszen az "én"-t is csak érzed! Érződik. Az én-érzet van, de nincs rá bizonyosságod, hogy akkor is van, ha nem érzem. Ha létezne "én", akkor teljesen elkülöníthednéd magad és eljuthatnál oda, hogy csak az "én"-t tapasztalod és érzed, vagyis az általad említett személyes univerzumhoz, amit az én :) szememre vetsz! A szubjektum ugyanúgy bizonytalan. mint az objektum.
A kontinuitásról. Csak most van. A múlt ugyanúgy érzet. Emlékképek lenyomata, melyet most érzel. A most látott piramis, katedrális, a most tudott Püthagorasz-tétel vagy Newton-törvények, a most hallott Rahmanyinov zongoraverseny, a most olvasott Villon vers és a most a mellkasomban fájdalmat okozó repeszdarab nem bizonyíték a múltra. A jövőből még ennyi sincs, csak félelmeink és vágyaink, melyeket most érzünk! A szorongás a jövő emléke, mondja Cioran igen találóan. Azt hiszem a dolgok nem kontinuusak, hanem konzisztensek, ami nagy különbség.

Hát ez van. Objektum és szubjektum elválaszthatatlan egymástól. Akkor miért kéne választanom? Jaspers azt mondja, hogy az "átfogóról" kell szemlélni a világot, ami a kettőt összeköti, de persze ez filozófia, s így megint a rendszereknél tartunk, így hagyjuk.

Üdvözlettel, Henoch.

Epicuros2.0 Creative Commons License 2000-04-07 15:54:20 191
Majdnem elfelejtettem.

"Ha soha nem ereztel,lattal egy gepet de elolvasod a hasznalati utasitasat(masok tapasztalatainak leirasat)akkor Te is kovetheted annelkul hogy Te lennel a forrasa az ismeretnek."

"Mindenki mésképpen egyforma." Lehet, hogy hasonló felépítésünk miatt, egyformán tévedünk.

Epic

Epicuros2.0 Creative Commons License 2000-04-07 15:49:49 190
Kedves Mumu!

Henoch rátapintott arra, ami mostanában foglalkoztat: mennyire bízhatunk az érzékeinkben. Végiggondolva néhány dolgot arra a következtetésre jutottam, hogy nagyon kevéssé.

Egy klasszikus példa: látsz egy kerek asztalt. A látószögedből oválisnak látszik, mégis ha megkérdezlek azt fogod mondani: ez egy kerek asztal. Azért, mert érzékleteid leképezése során az értelmed felülbírálja az érzékletet - tehát ez már nem érzéklet. Biztos veled is előfordult (pl. térhatású ábrák figyelése közben) hogy néhány pillanatig nem állt össze a kép a fejedben. Addig láttad igazán, miután összeállt, akkor már belépett az értelem. Ezekben a példákban az értelem jól vizsgázott, de mindig így van ez?

"A Te teoriad szerint a vilag csak ilyen szemelyes vilagocskakbol all." - ez valóban eléggé szélsőséges véleménynek tűnik, de lássuk közelebbről.
Mi történik, ha látsz egy zongorát? Elöször is csak a róla visszaverődő fénysugarakat látod. Másodszor nem is a teljes fényspektrumot. Rendben, a szemed érzékeli, és küldi az információkat az agyadba (nem a szemünkkel látunk, hanem az agyunkkal, mint szokás mondani). Az agyadban az érzet leképeződik (átitatódik az értelemmel, mivel a zongora formája emlékeidben már szerepel), felismered, hogy mit látsz.
Kérdés: a zongora van az agyadban, vagy csak a fogalma és az érzete?
Márpedig eszerint te nem a való világot ismered, hanem azt, ami az agyadban van (amit persze a való világ gerjeszt, de mégsem ugyanaz).

Azt hiszem erre utalt Henoch. Ha folytatom a gondolatmenetet, már nem, hogy a nem anyagi világban nem hiszek, hanem az anyagiban sem.

Epic

A hozzászólás:
Mumu Creative Commons License 2000-04-07 14:55:37 189
Kedves Henoch,vegre lesz vita.Barmilyen szimpatikus is amit irsz,hat....
1.Amirol Te irsz az csak az eszleles,a TAPASZTALAT es nem minden ami van.Ha soha nem ereztel,lattal egy gepet de elolvasod a hasznalati utasitasat(masok tapasztalatainak leirasat)akkor Te is kovetheted annelkul hogy Te lennel a forrasa az ismeretnek.Sajnois a keleti mentalitas egyik fonata a dolgok instabilitasa,a minden csak mulando(ez igaz) es semmi nem megfogalmazhato(ez nem igaz).Igy kaphatnak a kulonbozo istenek helyet,igy lehet mindent a sorsra ,istenek parancsara jokedvere,rosszkedvere kenni.
2.A vilag,az anyag,letezik nelkuled is ,elotzed is volt es utanad is lesz csak Neked nem volt eloted es nem lesz utanad,mert Te magadban egy vilag vagy ami megszunik veled.De azt mondani hogy a Te vilagod universalis,hogy mindenki ez utan erez,tapasztal es fogalnmaz az hmm egy kis tulzas.A Te teoriad szerint a vilag csak ilyen szemelyes vilagocskakbol all.Ezzel pont a tapasztalatokbol toled is elfogadott kontinuitasat a vilagnak,az anyagnak nem fogadod el,holott az egy axioma...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!