Sziasztok!
Kedves nyuszó!
Köszönöm az érdeklődésedet és a bókot, de én inkább tekintek úgy magamra, mint egy szörnyetegre. Főleg azok után, hogy a volt barátnőm anyukájával találkoztam ma és megkérdezte, hogy mi a szándékom - több mint egy hónapja nem láttam a leányzót. Mit mondtam volna, hogy "Tudod most egy annyi idős nőre nyomulok mint te?" Jajajajjjj. Szóval csak annyit mondtam, hogy "Vagyok."
A gyerektől - 14 éves - egyébként nagyon félek. Bár néha - sőt gyakran - én is olyan vagyok mint egy óvodás, gőzöm nincs, hogyan fogom majd kezdeni a haverkodást. Azt hiszem sehogy, mert ha erőltetem, annál rosszabb lesz. Emlékszem nekem is büdös volt, ha valaki "meg akart venni". Szóval ez gyerek és nem hülye.
Kedves Chipet!
Megvolt a Valentin-napi ajándék. Szív-dobozos Ferrero Roch* piros masnival, mellé az alábbiakban leírt üzenet kiegészítve egy "ps. jó hírem van" felirattal. Belespriccentve egy kis finom fűszeres parfümöt. Az egész lezárva egy átlátszatlan tasakba, hogy a megtaláló takarítónők ne tudjanak kíváncsiskodni. Hajnali 3-kor kimásztam az ágyból és elmentem, hogy kitegyem az óvoda belső ablakába a motyót. Kerítésmászás, - s mivel külváros - kutyaviadaltól való rettegés, meg minden.
...Vártam a hatást. Hát délelőtt nem volt ilyen. Igazából arra gondoltam, hogy miért is hívna, van egy csomó egyéb dolga, ez meg ráér, ha meg hív, akkor úgy is csak illendőség képpen megköszöni és kész. Szóval próbáltam lemettszegetni a bontakozó reményrügyeket, nehogy túlságosan beleringassam magam olyan dolgokba, ami igen csak bizonytalan.
...De 12.45-kor vinnyog a telefon. - Eddig mindegyik hétfőn ekkor hívtam én is. - Ő volt az. Nagyon szépen megköszönte, amire én csak azt tudtam mondani, hogy szerintem ez minimum megjárt. És azt mondta: "Nagyon boldoggá tettél."
Béna félszeg módon próbáltam rábeszélni, hogy adjon egy időpontot, ez kb. úgy hangzott hogy: "Esetleg... Nem tudnánk... Vagyis ha nincs időd, akkor elmondhatom telefonon is a jóhírt..." (Ezek alapján már elmehetnék Woody Allen imitátornak is. :) Szerintem Ő értette miről dadogok mert azt mondta, hogy ma nem, de fel fog hívni.
Rákérdeztem, hogy van a srác. Erre azt mondta, pont ezért nem jó neki a mai nap, mivel ha ma bemegy látogatni, és jobban van, akkor viszi haza.
Bőszen helyeseltem és mondtam, hogy ha úgy gondolja, akkor hívjon.
Ennyi történt.
Nem igazán mernék írni a hangulatáról, mert hátha az emlékképeim szórakoznak csak velem, de úgy emlékszem, nagyon jókedvű volt.
Szóval cimborák: BE VAGYOK TEKEREDVE!
Üdvözlettel:
XiT |