Na végre megint a kultúra felé megyünk a fikázás helyett.(kösz Zsorzsi)
Magam már írtam egyik kedvencemről, Ginsbergről halálakor az "antiszemita, szélsőséges, buziellenes, soviniszta" stb. Demokratában 1997 áprilisában. Ebből idéznék, reménykedve Csülök utólagos engedelmében.
"Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület
romjaiban, hiszterikusan lemeztelenedett
éhezőket,
a néger utcákon vonszolva magukat hajnalban
egy pofa hasis után kutatva,
(...)
Őrült nemzedék! Le az idők szikláiról! "
Hajdani bálványaink közül Lennon és Keruac után meghalt Allen Ginsberg is. Bemondta a rádió, mutatta őt a Híradó, megírták az újságok. Csak azt az alapverset, azt a hatalmas nagy Üvöltést nem idézték, nem közölték sehol. Pedig mennyit hivatkoztak rá valamikor, még a szocializmus idején. Érthető, hiszen segítségével le lehetett leplezni a vers-béli Molochot, a globalizáció hajnalának modern kapitalizmusát. Ma nemzedékem (a hajdan nagy generációnak elnevezett társaságról van szó) a bankok és a média kulcspozícióiban ülő "legjobbjainak" inkább zavaró, mint inspiráló ez az üzenet. Pedig hajdanán külön TV műsor is készült ezen generáció egyre fontosabb szerepvállalásáról. A fő sztár Medgyessy Péter, a Grósz-kormány fiatal pénzügyminisztere volt...
Pedig ma Magyarországon Ginsberg talán ugyanúgy érezné magát, mint az ötvenes években hazájában - nem is olyan rég még igen otthonosan üldögélt a Borsodi söröző teraszán fordítója, Eörsi István társaságában -, sőt hasist még könnyebben szerezhetne be mint az USA-ban.
Mi pedig láthattuk, láthatjuk, hogy hazai elit legjobbjait miként torzította el a Moloch ezekben a "rendszerváltós" években, és a hajdanán nagy reményű médiaértelmiség legtehetségesebbjei miként simulnak egyre szorosabban a hatalomhoz. De láthattuk, láthatjuk azt is, hogy miként lesz az "eladhatóság" miatti szenzációkeresésből egyre inkább a hatalmat tudatosan támogató eszköz.
Persze ez sem most kezdődött, hanem az előző kormány idején amikor a lényegi hírek helyett szenzációs leleplezésekkel (kalasnyikov és társai) küzdöttek a média-szabadságharcosok a hatalom ellen. A kormányváltás után ők is szinte menetből váltottak és halálmegvető bátorsággal harcoltak a megtalált eszköz segítségével - immár az ellenzék ellen. Ezen időszak Híradóiról a legjobb feldolgozásokat Székely Ádámnak a hajdani Pest Megyei Hírlapban megjelent cikksorozatában találhatjuk meg. Rémmese a Híradóról címmel írta meg például azt az 1995 januári esetet, amikor Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatója után, amelyen a pártelnök "beszélt a kormány eddigi tevékenységéről, hazánk nemzetközi megítéléséről, a nyugdíjemelésről, a polgári erők összefogásáról." Amikor vége volt "záporoztak az újságírói kérdések. Mi van Simicskával és mit mondott Wachsler Tamás?" Este a Híradó előtt ülvén a cikk írója csak ámult, hiszen "mit tud meg az a néhány millió Híradó-néző? Hogy sajtótájékoztatót tartott a Fidesz. És Wachshler Tamás így, meg úgy, meg hogy áll a Simicska ügy, ragozva, körbetáncolva, amúgy kékesen. A pártelnök már-már dadog a képernyőn, nem hallott a Simicska ügyről, de majd utána néz." A néző viszont "nem hall semmiféle kormánybírálatról, nemzetközi megítélésünkről, nyugdíjakról, a kormányhozói munka kritikájáról". Nem hát, hiszen nem az volt a "szenzáció".
(...)
Mi meg legfeljebb panaszkodhatunk. Bár a Panaszbizottság, mint láttuk nemrég, kicsiny hatékonysággal dolgozik, de vannak akik sokkal eredményesebbek nála. Mester Ákos például sikerrel leleplezte a Vasárnapi Újság március elsejei "uszítását". Vagyis azt, hogy elfogultan ellenzéki volt a műsor. Bizony igaza van. Tényleg elfogult volt. Bár nem annyira, mint amennyire az általa szerkesztett 168 óra volt. Külön kipellengérezte a műsorvezetőt Báthory Gábort, aki így köszönt el: "Eddig tartott a Vasárnapi Újság. Céljaik eléréséhez erőt és megtörhetetlen hitet kíván a műsorvezető." Hajdanán őt tiltotta le a Petőfi Rádió vezetője Sárközi Erika, mert nem utasította vissza egy cigány festőnő kormányt és Horn Gyulát kritizáló telefonját. Most a Kossuth vezetője, László József tiltotta le, hiszen szerinte - ha megbízhatóak információim - Báthory ezzel a mondatával a parasztokat biztatta kitartásra. Bizony, kedves Betlen János, ennyire nem parasztellenes a közszolgálati...
A Híradó viszont tartja a formáját. Április 9-én például az volt a vezető híre, hogy nem érheti hátrány az összeférhetetlenségi törvény előírásai miatt érintett szocialista képviselőket. Kellett ez a hír. Egy egész ország sóhajtott fel megnyugodva. Majd ismét következett egy hírnek álcázott kommentár, ezúttal arról, hogy növekedni fog a gazdaság teljesítménye. Kedves Betlen János! Ez sem tűnt még fel?
Persze ezt, mi egyszerű tévénézők megszokhattuk már. Ezért fel sem tesszük Ginsberg kérdését:
"Milyen cement és aluminiumszfinx törte fel
koponyáikat és falta fel agyvelejüket és
képzeletüket? "
Inkább valami vidámságra vágynánk végre a söpredékezés és a manózás után. Ekkor hasít belénk egy kedves személy fájó hiánya. Tessék mondani, miért tiltották le a képernyőről hajdani kedvencünket, Menő Manót?
|
