Keresés

2. Nem foglalkoztam behatóan ezzel a témával, csak véletlenül végigfutottam a topicon, és ez beírás ütötte meg a szemem. Lovas cikkét tényleg nem olvastam, de elolvastam mégegyszer a beírásodat és szerintem félreérthető volt, mert abból az derült ki, mintha Lovas írta volna a kapitalizáció csökennést és te akartad volna cáfolni a tőkekivonással. Legközelebb fogalmazz világosabban.

Nekem is az a véleményem, hogy az ázsiai válság komoly hatással volt a tőkepiacunkra (mint minden tőkepiacra). (Az más kérdés, hogy a reálgazdaság ettől nem omlott össze.) Ez nem képezheti vita tárgyát. Ha Lovas vitatja, akkor nincs igaza.

Írásodból legalább négy dolog derül ki számomra:
1. Nem olvastad LI cikkét.
2. Ebből kifolyólag nem érted, hogy miről írok.
3. Zsigerből pocskondiázol mindent, ami szerinted “coclib”.
4. Mindezektől függetlenül jól elmagyaráztad a kapitalzációt és tőkekivonást.

Segítek neked, hogy legközelebb ne ess olyan hibába hogy körberöhögjenek azok, akik esetleg magát a cikket is olvasták és értették mit írtam.
1. Az egész cikket megtalálod a Publicisztika rovatban. Az inkriminált rész, amire reflektáltam, ez volt:

“Ugyanis ha a globalisták Lukács Györgytôl igazán nem idegen „minden mindennel összefügg” teóriája akár a mai formájában is igaz lenne, az ázsiai válság nyomán az Egyesült Államokon, Európán és Afrikának egyes részein súlyos pénzügyi válságnak kellett volna átsöpörnie, a legerôsebb hurrikán erejével. E helyett még vinnyogás is alig hallatszott, ami az „interdependencia” elméletének akkora empirikus rúgás, amit még az is érez, aki a valóság elôl szántszándékkal fedi le érzékszerveit.”

2. Most olvasd el még egyszer amit írtam. Ugye mennyivel más így, hogy tudod miről van szó?! -:)
Én ui. arról beszéltem, hogy igenis hatott a magyar tőkepiacra is az ázsiai válság, mégpedig több, mint vinnyogással.
Utána tényeket soroltam fel: egyrészt a BÉT kapitalizációjának csökkenését (stock), másrészt FDI+FPI kivitelt (flow). Ugye nem kell felütnöd egy angol-magyar szótárt a szavak jelentésére és a különbségek tisztázására?!.
Végülis a reakciód nagyja része ezzel foglalkozik. Lsd. 4. pont.
Tehát, ha a BÉT kapitalizációja a GDP 13%-ával csökken (stock), és kimegy az országból a GDP kb. 3,5%-ának megfelelő tőke (flow), az több, mint vinnyogás, és szerintem a “minden mindennel összefügg” teóriáját támasztja alá.

Szemben a te félresikerült próbálkozásoddal, hogy belemagyarázd, hogy fogalmam sincs a kapitalizáció csökkenés és a tőkekivonás közötti fogalmi különbségről. Ezt sajnos az én írásom nem támasztja alá.

3. Ez a te dolgod, te bajod.
4. Korrekt.

P.S.
Jaccuse-nek úgy látszik tényleg igaza lett, hogy "magasra tettem a mércét". Ugyanis te is szépen leverted, mondhatnám "pofára estél" írásoddal, pedig úgy tűnik hogy te (is) a BÉT környékén használod kissé nagyra sikerült XXL-es mellényedet. Jó belenövést! Talán majd a tapasztalat (lsd. empirikum) segít! :-)

Csak most jutottam hozzá, hogy elolvassam ezt a topicot, ezért elnézést kérek, de egy régebbi hozzászólásra kell reagálnom.

barco, 1999-09-17 15:08:07 (63)
Ázsiai válság:
It megint nem a valóságot mondja LI. Magyarországon az „interdependencia" elméletéhez kapcsolható „alig hallható vinnyogás„ akkora volt, hogy a Budapesti Értéktozsde részvényeinek kapitalizációja a válság hatására 1998 július végérol augusztus végére 1300 milliárd forinttal csökkent, ami Magyarország GDP-ének mintegy 13%-a. (Forrás BÉT havi jelentései). Itt szerintem LI „aki a valóság elôl szántszándékkal fedi le érzékszerveit". Ez a hetedik olyan rész LI cikkében, amit én hangulatkelto csúsztatásnak nevezek. De ez már több annál. Empirikusan mondom. Ebben az idoszakban Magyarországról repatriáltak kb 1,5-2 milliárd dollárnyi tokét. Magyarország GDP-je 1998-ban 47,7 milliárd dollárnyi volt (Forrás MNB 1998-as éves jelentés). MIROL BESZÉL LI??? KIT RÚGOTT MEG AZ EMPIRIKUS LÓ???

Ezt a hozzászólást Jaccuse minden szakértelem etalonjának tartotta, és így reagált rá:

"Kedves barco!
Elismerésem ezért a hozzászólásért. Most magasra tetted a mércét."

Tényleg magasra tette. A pincében.

Nem tudom, hogy az empirikus ló rugta meg, vagy más oka van, de fogalma sincs a kapitalizáció csökkenés és a tőkekivonás közötti fogalmi különbségről. Most megpróbálom úgy elmagyarázni, hogy a szakértők is értsék.
Tehát egy papír kapitalizációja (vagyis a társaság piaci értéke) a részvények száma szorozva a részvény tőzsdei árával. Idáig követhető vagyok? Namost a tőzsde kapitalizációja meg az összes ott forgó papír kapitalizációjának az összege. Ha az árak esnek, a kapitalizáció is esik. Az árak anélkül is tudnak ám esni, hogy egy dollárt kivinnének az ország határán. Az persze igaz, hogy mivel a magyar papírok túlnyomó része külföldi tulajdonban van, ezért a tőzsdéről történő tőkekivonás (mely áresést és kapitalizáció csökkenést idéz elő) törvényszerűen összekapcsolódik az országból történő tőkekivonással. De nincs matematikai egyenlőség a kivont tőke nagysága és a kapitalizáció csökkenés között!!! Minél illikvidebb és volatilisebb egy piac, annál kisebb tőkekivonás elég egy nagy áreséshez, ami nagy kapitalizáció csökkenést idéz elő (nagyobbat, mint a tőkekivonás).

Megpróbálom egy szakértők számára is érthető, példával világosabbá tenni. Van egy lakótelepi ház. Abban van 100 lakás, melyek mindegyike 1 millió Ft-ot ér. A ház "kapitalizációja" 100 millió Ft. De ekkor autópályát építenek a lakótelep mellé, és a zaj miatt a lakásokra többé nincs vevő 800 ezer Ft fölötti áron. A kapitalizáció 20%-al (20 millió Ft-al) 80 millió Ft-ra csökken. Nem mindenkinek van módja elköltözni, de két lakó az alacsony ár ellenére is úgy dönt, hogy nem tűri tovább a zajt és eladják a lakásukat, amiért ketten összesen 1.6 millió Ft-ot kapnak. Ez a "kivont tőke". Ugye, hogy sokkal kevesebb, mint 20 millió.

Aki ezt érti, az nem ír olyat, hogy

"Ez a hetedik olyan rész LI cikkében, amit én hangulatkelto csúsztatásnak nevezek. De ez már több annál. Empirikusan mondom.

A hangulatkeltő csúsztatás itt megint a szakértő, magas mércéjű coclibek részéről hangzott el.

Empirikusan mondom.