Szorítóból következik a 9.-14. menet, illetve fejezet!
Egy „igazi” félfasiszta / Válaszlevél a Mancsnak, nem közölték/
A jelzőt a Mancs Gy.P. esztétája alkalmazta. A stílus valóban a Mancsé, nem kedvelem, de a Lovas István által leírtak igazak, és undorító a kettős mérce alkalmazása.
L.I. jelzőhasználata finom, alkalmazkodik az ellenoldalhoz, pl.: „ a baloldalt … a pénzesbödön teljes lenyúlása érdekli.” Hm, Hofi Géza sokkal (b)análisabb hasonlatokkal élt!
Igaz, Lovas jellemzése is kemény a baloldalra, kicsit később!
Új információ volt T. Gy. baloldali politikus „szaftos zsidózásának” megemlítése, erről eddig nem is hallottam.
Polgárháborút akartok? / Magyar Fórum 1995 augusztus /
Eörsi-Fencsik cikkek, az akkori politikai hangok kritikája volt, Fodor Gábor akkori viselt dolgai, és még sok más akkori aktualitás. Érdekes újraolvasni, és látni, talán egyes dolgokban ugyanott tartunk!
Lovas István keményen osztogatja benne a jobb csapottakat is, kap benne az ún. „jobboldal” is. Valószínű az elfogultságom, ez a cikk akkor nem tetszett, bár valószínűleg L.I. magasra állította a mércét, de mindkét oldalnak! Ezen még lehet gondolkozni, vitatkozni, de csakis olvasás, megértés után!
A szorítóból következő 11. menetet öreg barátom tanácsára küzdelem nélkül feladtam, ne szólj szám, nem fáj fejem. Elismerem, hogy gyáva vagyok!
Nem merem idézni sem.
A gázoló minisztérium /Új Magyarország, 1995. október /
A kommentárokat lehet olvasni, sajnos csak „szaftosan” az index és a mostani sajtó lapjain, a helyzet ugyanaz: a hatalom gyakorlóinak felvett viselkedése, és a valószínűleg örökölt személyzet szervilizmusa nem változott!
Szabó Dezsőt, vagy József Attilát idézzek? Felesleges, mert nem értenék, de a Tisztelt Asztaltársak sem!
Kézirat a lángokban-a valódi Konrád-sztori / Demokrata, 1966. január /
Ismertem, nem lepett meg. A könyvet is ismertem, mert 1982.-ben elolvashattam! Valahogy úgy, mint 1966-ban a Mein Kampfot!
Mindkettőre kíváncsi voltam, de egyik sem érte meg a ráfordított időt!
A szerzőknek sem, mert téves kiindulási adatokból téves következtetésekre jutottak, és felesleges kárt okoztak az emberi kapcsolatokban!
Polgári engedetlenség - Halmai Gábor egykor és most
/ Demokrata, 1966. április /
A demokráciának csúfolt jelenségről megvan a véleményem, a benne szereplő, belőle élősködő emberekről szintén, ezért ezt kihagyom!
(folytatása következik)
Tisztelettel
Tiborc
|
