Már megint. Lassan már státuszszimbólum lesz. Olyan lesz lassan mint a pitbull, a mobil, a medzsó, bejárónő meg a moderátorság.
Akit nem súgtag be az már nem is számít.
Tényleg érdekel, hogy volt-e ilyen ?
(bevallom engem igen)
"Nyilvánossá tennék a besúgók nevét
Gréczy Zsolt
Az SZDSZ olyan javaslatot nyújt be a parlamentnek, amely lehetõvé tenné, hogy a pártállam idején megfigyeltek értesülhessenek megfigyelõik nevérõl is - ezt Kuncze Gábor közölte a Magyar Hírlappal. A jelenlegi szabályok szerint a Történeti Hivatalban bárki megnézheti, milyen adatokat gyûjtöttek róla, de csak úgy, hogy a róla információkat szolgáltató személy nevét kitakarják.
A besúgó nevének nyilvánosságra hozását kezdeményezi az SZDSZ: a javaslatot a kisgazdapárt is támogathatónak, a Fidesz pedig megfontolandónak tartja. A MSZP nem áll az SZDSZ mellé, a MIÉP pedig nem kíván foglalkozni a kérdéssel.
Kuncze Gábor, a szabad demokraták frakcióvezetõje szerint az alapvetõ cél, hogy kutathatóak legyenek a volt III/III-as csoportfõnökségi iratok, ezért kívánnak önálló javaslatot tenni. Hozzátette: az ügynök-, a titok- és a levéltári törvény - feles támogatást igénylõ - módosítására is szükség lenne ehhez, de a nyilvánosság biztosításával megszûnne a visszaélés lehetõsége.
Mátrai Márta Fidesz-frakcióigazgató lapunknak elmondta: a közélet és a múlt tisztázása pártja szerint kiemelkedõen fontos ügy. A legnagyobb kormánypárt frakciója ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az elmúlt tíz évben ezeket a dokumentumokat többször megbolygatták, azokhoz hozzányúlhattak. A Fidesz ennek ellenére érdeklõdve várja a szabad demokraták indítványát, annak támogatásáról pedig a részletes technikai javaslatokat megismerve dönt majd. Mátrai hozzátette: az átvilágítás esetleges kiterjesztésétõl pártja nem zárkózna el.
Turi-Kovács Béla úgy látja, a szabad demokrata javaslat támogatható lenne az FKGP számára. Ami az átvilágítandók körét illeti, Csúcs László szerint azt ki kell terjeszteni a sajtó képviselõire. Korábban volt olyan elképzelés is, hogy világítsák át a bírákat és polgármestereket is, de Csúcs úgy véli, ez már kezelhetetlenné tenné a folyamatot.
Az MDF csak csomagban támogatná a módosítást -Ęmondta lapunknak Horváth Balázs. A frakcióvezetõ-helyettes szerint az átvilágítandók körét bõvíteni kell azokkal a személyekkel, akik meghatározó közéleti személyiségek és politikaformáló erejük van. Így a sajtó vezetõ munkatársaira és a bírákra, ügyvédekre, ügyészekre is ki kell terjeszteni az átvilágítást.
A MIÉP az értelmiség belsõ harcának tekinti az ügynökmúlt kapcsán a napokban kialakult vitákat. Gyõri Béla szóvivõ elismerte, hogy a frakcióban szóba jött a kérdés, s az egyik képviselõ az 1990 elõtt kinevezett egyházi vezetõk átvilágítását is javasolta, de ezt a képviselõcsoport végül is leszavazta. Az ügynöknevek megismerésérõl nincs még döntés a MIÉP vezetésében.
Egyértelmû viszont az MSZP álláspontja: a legnagyobb ellenzéki párt sem az átvilágítás kiterjesztését, sem ügynöknevek megismerését nem támogatja. Mint Molnár Gyula pártalelnök leszögezte, tíz évvel a rendszerváltás után ezt a témát mindörökre le kellene venni a napirendrõl. Molnár szerint a most megjelent ügynöki önvallomás is jelzi a személyes tragédiák mélységét, tehát túl kell lépni a múlton, a kérdést a leggyorsabban lezárva.
A kutatás jelenlegi szabályai
Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló törvény határozza meg az átvilágítandók körét, valamint az iratok kutatásának és a betekintésnek a feltételeit. A jogszabály kimondja: a Történeti Hivatalban kezelt iratokban szereplõ személy megismerheti a rá vonatkozó adatokat, azonban a bemutatott iratokon más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni.
A Történeti Hivatal (TH) beszámolója szerint jelenleg 14 ezer 653 iratot õriznek az egykori állambiztonsági szervek operatív nyilvántartásában, több mint 10 ezer azonban a nemzetbiztonsági szerveknél van elhelyezve.
Az átvilágítandók körébe tartoznak a képviselõk, a kormány tagjai, az Állami Számvevõszék elnöke és alelnökei, az ombudsmanok, az alkotmánybírák, a Legfelsõbb Bíróság elnöke és elnökhelyettese, a legfõbb ügyész és helyettesei, az államtitkárok, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Jegybank Tanács tagjai, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és alelnökei, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökei, illetve alelnökei, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, valamint a TH elnöke és helyettese.
Az átvilágítási törvény módosításáról az Országgyûlés egyszerû többséggel határoz."
|
