Keresés

Részletes keresés

Robzon Creative Commons License 2000-01-20 15:56:21 106
Waratah!
Nagyon sajnálom ha megbántottalak, nem volt szándékomban, illetve – hogy pontos legyek - ez nem volt szempont nálam. Sosem igazítom ahhoz a véleményemet, hogy azzal megbántok-e valakit vagy nem. Egyszerűen csak elmondom amit gondolok, és én tényleg azt hiszem, hogy az elhízottság nem más, mint a lustaság, akaratgyengeség és igénytelenség materializálódása, mivel – végül is - mindenki csak magának köszönheti, és bárki viszonylag könnyen tehet ellene. (Persze lehet, hogy tévedek, de nekem ez a véleményem.) És mivel itt a neten felnőtt értelmes emberek cserélnek véleményt, úgy érzem pont azzal becsülném le a társaimat, ha itt gügyögnék, és megjátszanám magam. És hidd el, az sem a média melléfogása, hogy a karcsúság szép. Mert az a szép, ami egészséges, és hogy mennyire egészséges az alacsony testzsírarány azt totál egyértelműen kiderül az elhízás és a várható élettartam viszonyait boncolgató statisztikákból. És akkor arról még szó sem volt arról, hogy mekkora különbség van életminőségben, közérzetben. És végezetül, én sosem állítottam hogy vállalom bárki lelki pesztrálgatását, csak annyit mondtam, hogy leírok egy módszert, amivel – szerintem - bárki le tud fogyni, aki akar. Aki meg nem akar, azzal nincs mit kezdeni, az próbálja elfogadni magát olyannak amilyen, de nem árt ha tudja, hogy tényleg milyen, mert úgy az elfogadás lehet, hogy nehezebb, de tartósabb eredményt hozhat. Szerintem. (Lehet, hogy bunkó vagyok, de ez van. Én tudom, és elfogadom ilyenek magam, nem hibáztatom a médiát, hogy miért mutatnak csupa kedves, és gyengéd embert... :))
Az meg hogy 5 kilót akarsz lefogyni, vagy 50 kilót, elvben mindegy – a módszer ugyan az - csak szükséges idő más.
Miamanó Creative Commons License 2000-01-20 11:57:42 105
Kedves Waratah!
Tegnap este én is megfogadtam, hogy csak egy kis könnyű salátát eszem. Telt múlt az idő, egyszercsak rájöttem, hogy mindjárt bezár a közért, kedvesem meg várja otthon a vacsit, saláta meg már bizonyára nincs olyankor. Be a közértbe, sebaj, valami mirelit, azért az is csak zöldség. Egy kolleganőm említette a Csabasalátát, gondoltam kipróbálom. Na nem ajánlom senkinek. Illetve nem rossz, de a mexikói amit én vettem, iszonyú csipős, a rengeteg babról, hagymáról nem is beszélve, mindez egy jó kis magyaros helyett mexikói szaftos lében. Na nem ilyen "könnyű" kajáról álmodoztam, pedig Isten bizony akartam, hogy csak könnyűt egyek. Na aztán olyan csipős volt, hogy MUSZÁJ voltam egy vajas kenyeret bevágni (kedvesem olyan finom friss kenyeret vett, tudjátok, amiről az ember lepattingatja a héját). Futottak még 1 db pilótakeksz (utolsó darab volt), két db szaloncukor (marcipános, karácsony után vett leértékelt MILKA - most már megengedhetjük alapon), szintén utolsó darabok, plussz egy db kiwi. Utána beöltöztem szobabringázni (betekertem magam folpackkal) és leültem a gép elé megnézni ezt a topicot. Aztán csak azt vettem észre, hogy már mindjárt éjfél, és hogy egy kicsit sem izzadtam meg. Így aztán tegnap a torna is elmaradt, ettem is szóval semmi nem jött össze. De majd ma!
Miamanó
A hozzászólás:
Waratah Creative Commons License 2000-01-20 11:28:12 104
Szindróma ugyanaz. Egész nap szinte semmi kaja, de nem mert koplalnék, hanem mert nem kell. Kilépek a kapun és be a sarki közértbe!!!! Pedig előtte ERŐSEN megfogadom, hogy NEM, és tudatában vagyok hogy ez hülyeség és elviekben ha tudatosítom, akkor blablablastb.

Robzonnak. Mondtad volt hogy:
"Sőt, nagyon sok kövér ember hazudja magának (és a felszínen el is hiszi), hogy ő jó úgy is ahogy van, és rém jópofa dolog a mértéktelen zabálás, és a fóka szerű lét (ez meg a PaDöDö effektus). Persze ez nem lehet igaz, hisz ők is csak okádnak maguktól ha megfogják a pohos feneküket, puffadt hasukat (figyeld csak meg nyáron hogyan bujkál az igényesebbje,) de még mindig egyszerűbb megjátszani a vidám és mókás kövéret, mint valamin változtatni. "
Szóval ez így szemétül hangzik. Úgy hangzik, mint amikor a katonaságnál üvöltöznek a néppel, hogy milyen mulya teszetosza akármi népség. De itt mégiscsak azt hiszem, hogy -legalábbis az emberek egy részénél - valamiféle lelki ok is közrejátszik a kövérségben, valamint napmintnap orrbaszájba csak a kifejezetten gebék ömlenek tv film reklám stb-ből (még jó, hogy a rádióból nem látszik ki) szóval nem egy örömünnep. Vagy úgy gondolod, hogy ha lefókázod a népséget, azzal átbillented a holtponton, bekattan és elkezd komolyan fogyózni???
Amúgy meg: az sem könnyű, hogy olyanokkal együtt kéne gondolkodni itt, akik az 50 kilójukat találják soknak ( sok lehet tán egy 110 cm-esnek).
Szóval: a tényleg nagyon jól hangzó tanácsad mellett próbálj kedves és gyengéd lenni az itt összegűlt pohosfenekű fókákhoz. Vagy leagábbis megértő.

Előzmény:
Miamanó Creative Commons License 2000-01-19 23:26:27 102
Kedves Durgo!
Nekem is volt egy ilyen időszakom (azonkívül, hogy mindig is szeretek enni, és bárhol, bármikor képes lennék de azért nem bármit megenni) szóval akkoriban hagyott ott nagyon csúnyán egy barátom. Napközben semmi bajom nem volt, de kiléptem a munkahelyem ajtaján, rögtön lekókadtam, hazamentem és mindenféle kajával vigasztaltam magam, és mindennap megettem egy tábla csokoládét. Na azóta sem szabadulok meg a kilóktól! Persze közben leszoktam a dohányzásról is. De tény, hogy akkor kezdődött. Azelőtt tartottam az 52-54 kg-ot, aztán előbb csak 60-ra mentem fel, majd 70-re és most kb másfél éve nem bírok lejönni rendesen. Egyszer ugyan már sikerült 65-re de csak 1 hétig. Na de majd most!!!! Ja bocs elkalandoztam. Szóval nem lehet, hogy ez a kóros zabálás valamilyen lelki okra vezethető vissza nálad is??
Üdv Miamanó

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!